Ság-hegy logója






Ság-hegy látképe






Ság-hegy krátere






Ság-hegy bazaltoszlopai






Vulkán-tanösvéy






Vulkán-tanösvéy táblája






Ság-hegy védett növényzete a tavaszi hérics






Trianoni Kereszt






Sághegyi Múzeum






Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont






Vulkán fürdő







Kezdő oldalra

vissza

A címben szereplő VulkánSág a vulkán és a Ság szavakból alakult ki, azt fejezi ki, hogy a Celldömölk melletti Ság-hegy vulkanikus kitörések eredményeképpen jött létre. A VulkánSág szókapcsolathoz logó is társul, ez utal Kemenesalja turisztikai értékeire. A Ság-hegy kialakulása úgy 5 millió évvel ezelőtt kezdődött, az első időkben aláhulló vulkáni porból álló rétegekre a többszöri kitörés során láva ömlött, amely kemény bazalttá szilárdult. A Ság-hegy 1910-ig 291 méter magas volt, ekkor intenzív kőbányászat kezdődött, amely közel félévszázadig tartott. Amikor 1957-ben befejezték a bazalt kitermelését, a hegy 279 méterre zsugorodott. A bányaművelés végérvényesen megfosztotta a hegyet eredeti, elnyúlt csonkakúp alakjától, aminek azért előnye is lett: feltárul előttünk a hegy gyomra, betekinthetünk az egykor működő vulkán kráterébe.


A vulkáni jelenségek megértését segíti elő a Vulkán-tanösvény, amely 600 méter hosszú útszakaszán 12 állomást érint, úgy, hogy közben egy vulkán belsejében sétálunk. A Vulkán-tanösvény közelében magasodik az 1934-ben felavatott Trianoni Kereszt, melynek felállításához a környékbeli községek és a Sághegy Bazaltbánya Rt. nyújtottak segítséget. A Ság-hegy azonban nem csak geológiai szempontból egyedülálló, figyelmet érdemel élővilága is, ennek köszönhető, hogy 1975-ben védetté nyilvánították. A védett terület az ország legkisebb tájvédelmi körzeteként az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Ság-hegy környezetéből kiemelkedő flórasziget növényzete megegyezik a száraz magyar pusztákéval. Jellemző tavaszi növénye a sárga színű tavaszi hérics, a sötét virágú fekete kökörcsin és a világosabb színű leánykökörcsin. A sztyeppréteken, nyáron árvalányhajat lengett a szellő. A Ság-hegy növény-és állatvilágának jobb megismerését egy tanösvény segíti.


Eötvös Lóránd 1891-ben Ság-hegyen a Föld gravitációs terét vizsgálta torziós ingájával, ennek állít emléket az 1971-ben felállított bazalt emlékmű. A bazaltbánya egykori transzformátorházából kialakított Sághegyi Múzeumban interaktív kiállítás segítségével ismerhetjük meg a környező táj természeti és kultúrtörténeti értékeit. 2013-ban megnyitotta kapuit a Ság-hegy lábánál a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont. Az épület már messziről felhívja magára a figyelmet, meghökkentő kialakítása a vulkán felépítését képezi az épület belső térrendszerébe. Az ötszintes, mintegy ezer négyzetméteres épületben számos érdekességet láthatunk, egymás után következik a Felfedezőterem, a Tűzhányóterem, a Naprendszer terem, a Szimulációs terem, a Vulkán Színház, a Kárpát-medence vulkánjait bemutató terem és végül a Kilátó terem, ahonnan a Ság-hegy gyönyörű panorámája tárul a szemünk elé.


Érdekes és látványos Ság-hegyi kirándulásunkat a Vulkán Gyógy-és Élményfürdőben pihenhetjük ki, ahol nyolc medencében érezhetik a látogatók a víz frissítő és gyógyító hatását. A „Celli Vulkán Gyógyvíz” kiválóan alkalmas mozgásszervi panaszok kezelésére. A szabadban levő élménymedencéből a Ság-hegy látványában gyönyörködhetünk. Szálláshelyekben nincs hiány, mivel a fürdő melletti JUFA Vulkán Fürdő Resorton kívül Celldömölkön jó néhány panzió és vendégház fogadja a vendégeket. Ság-hegytől nem búcsúzhatunk el úgy, hogy ne kóstolnánk meg híres borait. Érdekesség, hogy a Badacsony- Szent György-hegy- Somló- Ság-hegy tanúhegy sorozatban a Ság-hegy felé haladva egyre savasabbak a borok. Ság-hegyen a szőlőművelés a római időkre vezethető vissza. Az 1734-ben íródott „Sági Hegységnek Törvényei” hazánk egyik legrégebbi, szőlőgazdálkodással foglalkozó magyar nyelvű jogszabálya, amelynek 12 fejezete szabályozta a gazdálkodást.


Egykor Bismarck kancellár vesebajára Ság-hegyi bort rendelt, azóta „vesemosó” borként is ismerik a Ság-hegyi borokat, erről a Szív pincében még közjegyzői okirat is tanúskodik. A „Sagweinert” a 18-19. században patikákban is árulták gyomor és vesebántalmakban szenvedőknek, de rendszeres megrendelő volt az angol királyi ház és Vilmos császár is. Ebben az időben juhfarkból, hárslevelűből és furmintból készültek a borok, de a filoxéra után átvette helyüket a manapság is uralkodó olaszrizling. A régmúlt idők emlékeinek nyomában tett felfedező utunk méltó befejezéseként koccintsunk egy pohárka Ság-hegyi borral: Váljék egészségünkre!

Polgár Zoltán
(2013.06.04.)


Kezdő oldalra

vissza