Európa Kulturális Fővárosa 2013-ban: Kassa

A Kulturális Miniszterek Tanácsa Melina Mercouri javaslatára 1985-ben indította el az Európa Kulturális Városa címet viselő programot, első helyszínéül a görögországi Athént választották. A kulturális fővárosokat 2004-ig kormányközi megállapodás alapján választották ki, a kulturális fővárosoknak az Európai Bizottság jutatott támogatást. Az Európai Parlament valamint az Európai Unió Tanácsa 2005-ben megváltoztatta a programban résztvevő országok kiválasztási eljárását, s közösségi szintre emelte a korábban kormányközi keretek között működő programot, egyúttal lehetővé tette az újonnan csatlakozott tagállamok részvételét a programban. Újabb változás szerint 2009-től már évente nem egy adott ország szervezi az eseményt, hanem két ország egy-egy városa. 2013-ban Kassa és Marseille a két kiválasztott város. Az Európa Kulturális Fővárosa program célja, hogy elősegítse az egyes európai kultúrák egymással való megismertetését. A 2007-2013-ig tartó időszak kedvező a Kárpát-medencében élők számára, mivel 2007-ben Nagyszeben, 2010-ben Pécs, 2013-ban pedig Kassa büszkélkedhet a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címmel. Nekünk, magyaroknak különösen örömteli ez az időszak, mert mind Nagyszebennek, mind pedig Kassának jelentős magyar hagyományai vannak.



RÖVIDEN KASSÁRÓL

Kassán és környékén a honfoglaláskor a Bors és az Aba nemzetség telepedett le. A tatárok Kassát sem kímélték, szerencsére a tatárdúlás után gyorsan magához tért a város, köszönhetően a szász és flamand hospeseknek (telepeseknek). Nagy Lajos szabad királyi városnak nyilvánította Kassát, majd országgyűlést is tartott itt. Kassa a következő évszázadokban a hadiszerencse forgandóságának köszönhetően sűrűn cserélt gazdát. 1604-től két esztendeig Bocskai István fejedelem innen buzdította a magyar nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és I. Rákóczi Ferenc egykor a város urai voltak. 1849-ben négy hónapig táborozott Kassán a honvédsereg, június végén azonban cári csapatok szállták meg a várost. A XX. század történései nem sok jót hoztak a magyarság számára. Kassa napjainkban az 1993-ban önálló országgá lett Szlovákia keleti részének központja, amely 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa címmel büszkélkedhet.

Érezhetően nagy megtiszteltetésnek vették a kassaiak a rangos címet és már évekkel ezelőtt készülődtek a 2013-as esztendőre, ezen belül is a január 19-20.-i ünnepélyes megnyitóra.



KASSA SZÜLÖTTE: MÁRAI SÁNDOR

Szerencsés választásnak bizonyult, hogy a Kulturális Főváros „arcának” a kassai születésű Márai Sándort választották. Márai Sándor szászok leszármazottjaként 1900. április 11.-én látta meg a napvilágot a kassai Szegfű utcában (ma Bočna 2). Márai iskoláit Kassán végezte, már ekkor kitűnt tehetségével. 1918-ban Budapesten, később Németországban, majd Párizsban élt. 1928-ban visszaköltözött feleségével Budapestre, ezután születtek remekművei, így például Egy polgár vallomásai, Szindbád hazamegy, Kaland, Kassai őrjárat, A gyertyák csonkig égnek, Kassai polgárok, Füves könyv és a háromrészes Sértődöttek. A háború után Olaszországba emigrált, ahonnan New Yorkba költöztek. Az 1956-os októberi események örömmel töltötték el, de mire Münchenbe, a Szabad Európa Rádióba ért, már minden eldőlt… Amerika után újból Európába költöztek, majd innen vissza az amerikai San Diegóba. Márai az öregség kínjait és a sorscsapásokat nem tudta elviselni, 1989-ben önkezével vetett véget hányatott sorsú életének.



MÁRAI STÚDIÓ ÉS MISKOLC HÁZ

2013. január 20.-a délelőttje már Kassán talált, ezen a napon volt az ünnepélyes megnyitó, egész nap sok-sok kulturális program közül lehetett választani. Magyar vonatkozású esemény is volt szép számmal, ezeken való részvétel bőven kitöltötte a napomat. Első utam a Thália Színház Márai Stúdiójához vezetett. A 2002-ben felavatott Márai Stúdió homlokzatát „A kassai polgárok” című színmű öt jelenetének domborműve díszíti. A stúdióban 10 órától Márai Sándor: Kaland című filmdrámáját vetítették. A film az emberi természet fény és árnyoldalát mutatja be: Szerelem és halál, hűség és árulás, siker és bukás 1940-ben Budapesten, a nagy világégés árnyékában. A film sikerét garantálja a parádés szereposztás, többek között Csányi Sándor, Szilágyi Tibor, Eperjes Károly, Törőcsik Mari, Nagy Kálozy Eszter, Marozsán Erika jeleníti meg Márai regényalakjait.

A filmvetítés után egy performance (zenei és táncelemekből álló előadás) következett Kántor Kata táncos és Lakatos Róbert hegedűművész előadásában. Az előadást az emlékezés istennőjének, Mnémosyné-nek gyermekei, a Múzsák ihlették, a Múzsák gyermekei pedig mi, emberek vagyunk. Örökül kaptuk, hogy dalolunk, táncolunk, zenélünk, kutatunk, keresünk és emlékezünk. A költészettel és drámával megidézünk szomorú-víg, termékeny és örömteli pillanatokat, megérkezést, születést, elmúlást, eltávozást. Mindezekkel együtt teljes az élet, a kultúránk. A látványos, hangulatos előadás végén Kántor Kata rózsaszálakat osztott a közönségnek, így ők is részesei lettek a Múzsák üzenetének. Éppen delet ütött a közeli templom harangja, amikor a performance véget ért, ideje volt az ebédnek. Nem kellett sokat menni, csak a Márai Stúdió szomszédságában levő Miskolc Házig, ahol a Magyar étteremben szlovák és magyar ételekkel várták a megnyitóra érkezett turistákat. A Miskolc Ház udvarán gazdag program várta a látogatókat, fellépett többek között a Ködmön Formációs Táncegyüttes, az Allegra vonósnégyes, a Miskolci Dixieland Band és a Parafa duó, akik a 70-80-90-es évek zenéjét adták elő. Miskolc és Kassa egymással nagyon jó kapcsolatban álló testvérvárosok, Kassa révén sokan ismerik majd meg Miskolcot, amit Miskolc úgy viszonoz, hogy a miskolci Kocsonya Fesztivál díszvendége Kassa lesz.



MÁRAI SÁNDOR TÉR KASSÁN

A Miskolc Háztól jeles eseményre vezetett utam, Márai Sándorról teret neveznek el Kassán. A Bástya, Mészáros és Fegyverház utca kereszteződésében található eddig névtelen tér 2013. január 20.-ától Márai Sándor nevét viseli. A kis téren 2004 decembere óta áll Gáspár Péter Márai Sándorról készült szobra. Az író előtti üres szék töprengésre, párbeszédre, gondolkodásra ösztönzi a látogatót, ezek az emberi tulajdonságok jellemezték leginkább Márait. A névadó ünnepségen részt vett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, valamint Dušan Čaplovič szlovák oktatási miniszter. Balog Zoltán beszédében kiemelte, hogy „Márai sohasem hagyta, hogy száműzzék múltjából, a hagyományaiból, ez adott méltóságot az életének”.

Dušan Čaplovič a magyar írót méltató beszédében elmondta, hogy Márai Sándor nagyon nehéz időkben élt, mindig hű volt önmagához és szülővárosához is. Renáta Lenártova, Kassa főpolgármester-helyettese leült az író szobrával szemközti székbe, és képletes párbeszédet folytatott Máraival, ezután az író unokahúgával, Jáky Judittal együtt leleplezték az immár Márai nevét viselő utcatáblát.



ÍZELÍTŐ A MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG ESEMÉNYEIBŐL

A Márai térről rövid sétával elérhető Kassa építészeti és kulturális büszkesége, a Fő tér, amely telis-tele van magyar vonatkozású épületekkel és emlékhelyekkel. A teret uralja a Szent Erzsébet dóm, amely a gótikus építészet és Európa egyik legszebb székesegyháza. A dóm építését az 1370-es években kezdték, Mátyás király uralkodása alatt készült el a főoltár és a király címerével ellátott Mátyás-torony. A templomot az elmúlt évszázadok során többször tatarozták, renoválása mind a mai napig folyik. A Szent Erzsébet dóm déli oldalánál, közvetlen szomszédságában emelkedik a XIV. századból való, eredetileg temetőkápolnának épült Szent Mihály kápolna. A dóm északi oldalán magasodik a négyszögletű Orbán torony, amely a XV. században épült harangtoronynak. Szent Orbán a szőlőművelés védőszentje, lehet, hogy ezért mértek forralt bort a torony árkádjai alatt a megnyitó során (no, meg a hideg miatt is…). A Fő tér díszei az egykori főúri paloták, amelyek közül több is a megnyitó rendezvényeit szolgálta, így például a Hadik-Barkóczy ház, ahol az újonnan létrehozott mágikus királyságban mesék, játékok, vetélkedők várták a gyerekeket. Délután 4 órára benépesült a Fő tér, ugyanis az Állami Színházban tartott gálaműsorral hivatalosan is megkezdődött Kassán az Európa Kulturális Fővárosa 2013 rendezvénysorozat. A zártkörű rendezvény történéseit a Fő téren felállított kivetítőkön kísérhette figyelemmel az érdeklődő közönség. Este 6 órakor kezdődött a szabadtéri showműsor, amelyen egymást követték a hazai és külföldi fellépők műsorszámai. A showműsor végeztével sor került a látványos ünnepi tűzijátékra. Az Európa Kulturális Fővárosa 2013 egész évre kiterjedő műsorain csaknem 360 kulturális esemény szerepel, a projekt részeként Magyarország kassai főkonzulátusa is rendezvények sokaságát szervezi, a magyar programokról a www.kassa2013.eu honlapról tájékozódhatunk.

Polgár Zoltán
(2013.01.30.)