Túralovaglás a Balaton-felvidéken

Endrődi Sándor költői munkásságával a magyar irodalom halhatatlanjai közé került. Változatos életútja közben előszeretettel pihent meg Alsóörsön, ahol nyaralójuk és szőlőjük volt. Endrődi Sándor adta a Balatonalmáditól Balatonfüredig terjedő partszakasznak a hangzatos Balatoni Riviéra elnevezést. A Balaton-part, a kellemes víz, a jó levegő, a part fölötti dombokról nyíló szép kilátás, a part menti falvakban sorakozó műemlékek, az ízletes halételek és a jó borok vonzóvá teszik a pihenni, kikapcsolódni vágyók számára a Balatoni Riviérát.

Tavasszal és ősszel is érdemes felkeresni a Balatoni Riviérát és tágabb környezetét. A tóparttól a környező dombokra-hegyekre jelzett turistautak vezetnek, némelyik kilátót is érint, ahonnan megkapóan szép látvány nyílik a Balaton csillogó víztükrére és a környékbeli falvakra. Az utóbbi években nagy népszerűségnek örvend a kerékpározás, különösen nagy élményt jelent a Balaton körüli kerékpártúra, de emellett sok, helyi jellegű kiépített kerékpárút is bicajozásra csábítja a turistákat. Valamikor-nem is oly régen- megszokott volt, hogy ló paták kopogtak a falvakban és az erdei utakon.

Napjainkban egyre több igény jelentkezik a túralovaglásra, melynek keretében lehetőség nyílik a Balatoni Riviéra környékének megismerésére. Az igények kielégítésére jött létre a “„Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése a Bakony és Balaton Kapuja Egyesület illetékességi területén"” című projekt, amelyet az Equus Tour Turisztikai Nonprofit Kft. készített. A lovastúra útvonalakat a kiváló lótenyésztő Lóska János jelölte ki, akinek Vanyarcon van magánménese. Lóska János cserháti magánménese több mint 100 kisbéri-félvér lóból áll, amelyekre jellemző az elegancia, erő és páratlan intelligencia. A kisbéri-félvér lovak kiváló tulajdonságai miatt igen alkalmasak túralovaglásra. Lóska János harminc éve szervez lovastúrákat az ország különböző tájaira (például Zemplénben, Őrségben, Hortobágyon, Tokaj és Sárospatak környékén). Az Attila nyomában és a Hortobágy lovastúra bekerült a világ 10 legjobb lovastúrája közé, a lovak pedig megkapták “„Európa legjobb túralovai"” elismerést. A lovastúrák során megtett napi 40-50 kilométeres úthoz elengedhetetlen a jól képzett, kitartó, jó kondícióban levő, kiegyensúlyozott ló és a szakképzett túravezető.

A fentiek ismeretében keresünk föl egy háromnapos csillagtúra keretében néhány települést, kiinduló pontunk minden esetben a Balatoni Riviérához közeli Szentkirályszabadja. Szentkirályszabadját már az újkőkorszakban is lakták, később a római korból is előkerültek kisebb villamaradványok. A honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a helyen, Szent István idejében Szabadi volt a neve, később kapta a Szentkirályszabadi nevet. A történelem viharait átvészelő településen napjainkban jelentős a nyári idegenforgalom a Balaton és Veszprém közelsége miatt. A község legszebb műemlékei a román kori alapokra épült katolikus templom, a református templom, a Tájház és a Szent István király kút.

Szentkirályszabadjáról Nemesvámosra lovagolunk a jól kijárt kocsiúton. Nemesvámos a tengerszint fölött 300-400 méteres magasságban fekvő község, melynek története az Árpád korig nyúlik vissza. A középkorban a Vámos nevet viselte, kifejezve, hogy a lakosok vámszedési joggal rendelkeztek. Nemesvámos látnivalói a barokk református templom és a copf katolikus templom, valamint a Betyárcsárda, amelyhez Savanyú Jóska bakonyi betyár neve fűződik. Lovastúráinkon érdemes a települések gasztronómiai kínálatát is megkóstolni. Nemesvámoson például a Tekeresvölgyi kézműves sajtműhely kínál ízletes sajtokat és tejtermékeket. Nemesvámos határában fekszik Balácapuszta, a római kori villagazdaság. A villagazdaság Közép-Európa egyik legjelentősebb római kori emléke. A villagazdaság főépületéhez lakóházak, fürdők, gazdasági épületek és egy temetkezési hely tartozik. A római kori park része a fűszer-és növénykert, valamint a lapidárium, amelyben Veszprém megye különböző tájain talált római kori kőfaragásokat gyűjtöttek össze.

Másnap reggel Szentkirályszabadjáról Sóly felé vezet utunk, a 400 lakosú település Veszprémtől 10 kilométerre található. A falu református temploma Szent István idején épült. Egy 1009-ben datált oklevél a veszprémi püspökség alapítási színhelyéül a Sólyi Szent István vértanú kápolnát jelöli meg. A legenda szerint Szent István Sóly határában győzte le a lázadó Koppányt. A falu határát szőlőhegyek borítják, feljegyzések szerint volt idő, mikor a sólyi borok a somlaiakkal is versenyre keltek. Sóly határában Árpád kori élményfalut tekinthetünk meg, bepillantást kaphatunk a X. századi magyarság életébe, megismerkedhetünk a jurtában élő szabad harcos életmódjával és a földházakban lakó cselédség életkörülményeivel. A hangulatos környezetben kipróbálhatjuk az íj, a kard vagy a fokos használatát, ebbe segít a házigazda Regős Sziránszki József.

A harmadik napon Szentkirályszabadjából Balatonalmádiba lovagolunk, mégpedig az Öreg-hegy oldalában emelkedő Óvári Messzelátóig kaptatunk föl lovainkkal. Az elmúlt évszázad fordulóján emelt kilátót fényképek alapján negyedszázada rekonstruálták, napjainkra ismét Almádi egyik jelképévé vált. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a Balatonra és Almádira. Háromnapos lovastúránkat a balatonalmádi Kerekes pincében fejezhetjük be, a hangulatos fröccsteraszon leöblíthetjük az út porát, majd utána falatozhatunk a fenséges, ropogósra sült csülökből.




Polgár Zoltán
(2015.07.14.)