Ökoturisztikai fejlesztések a Keszthelyi-hegységben Darnay-Dornyai Béla öröksége nyomán

A Bakonyerdő Zrt. által a Keszthelyi-hegységben most megvalósított ökoturisztikai projekt méltán kötődik Darnay-Dornyai Béla nevéhez. De ki is volt Darnay-Dornyai Béla? Darnay-Dornyai Béla halászcsalád leszármazottjaként Keszthelyen született 1887-ben. Miután tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett, gimnáziumi tanárként tanította az ifjúságot a természet szeretetére. Élete derekán a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatójaként járta a környékbeli „Riviéra erdőket”. Sokrétű munkássága kiterjedt természettudományi kutatásokra, helytörténeti tanulmányokra és útikönyvek írására. „Honismerettel a honszeretethez” gondolatának jegyében több mint 400 értekezést, cikket és könyvet hagyott az utókornak.



A Bakonyerdő Zrt. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet négy tagtelepülésén – Gyenesdiáson, Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön és Válluson valósította meg a „A Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fejlesztése Darnay-Dornyai Béla öröksége nyomán” című pályázati projektet, mely kilátók és pihenők építésén kívül egy látogatóközpont kivitelezését, tanösvények létrehozását, valamint egyéb közjóléti elemek elhelyezését foglalta magába. 2014 végéig a két éves projekt szinte összes elemét birtokba vehették már a turisták. Az igen közkedvelt Bélapi-pihenőn megépült egy védőház, szabadtéri színpad, tűzrakóhely pad-asztal garnitúrával újult meg. A leromlott állapotú Bél Mátyás- és Batsányi kilátók helyett magasabb, színvonalasabb kilátók emelkednek a magasba. Következő lépésként a Láz-tetőn épült kilátó, a Büdöskúti-pihenő, a Medvehagyma- és Boroszlán Tanösvény, valamint a Cseri-kapu pihenőhely várja a látogatókat, új közjóléti berendezésekkel. A projekt lezárásaként 2014. október 2-án került sor a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont átadására.



A Keszthelyi-hegység élővilágát bemutató látogatóközpontban lehetőség nyílik az élő és élettelen természet megismerésére, környezeti nevelési programokon való részvételre. A központ információs pontként is funkcionál a térségbe érkező vendégek számára, segítve ezzel a bakancsos-, kerékpáros és lovas turizmus élénkülését, ezért várhatóan a Keszthelyi-hegységben kirándulók kiindulópontja lesz. Az interaktív látványelemekkel, fotóillusztrációkkal, akusztikus és vizuális effektekkel, élethű diorámákkal színesített kiállítás korosztálytól függetlenül felejthetetlen élményt nyújt a látogatók számára. A kiállítást bejárva nem csak a hegység földtörténetét, domborzatát, állat- és növényvilágát ismerheti meg, hanem a térség erdő- és legelőgazdálkodásáról, szőlő és gyümölcstermesztéséről is információkkal gazdagodhat a látogató, így bepillantást nyerhet a természet és ember harmonikus viszonyába, mely jól jellemzi a Balaton-melléki tájat.



A bemutatótér központi része egy jellemző élőhelyeket bemutató dioráma, amely egy képzeletbeli D-É irányú metszet a Balaton parti nádas zónáján, a Keszthelyi-hegység dolomit tömbjének jellemző sziklagyepein, karsztbokorerdein, molyhos tölgyesein, a Szántói- és Zsidi-medence kaszáló- és láprétjein keresztül az északi bazaltvidékig. A Természet Háza, a közelben található Festetics Imre Állatparkkal szoros együttműködésben komplex képet nyújt a növény és állatvilágról. A Bakonyerdő Zrt. 2012 tavaszán azért hozta létre a Festetics Imre Állatparkot, hogy a látogatók kortól és nemtől függetlenül tapasztalatokat szerezhessenek az itt élő állatokról, testközelből ismerhessék meg életüket, viselkedésüket. A 4,2 hektáron elterülő állatpark, a manapság már ritkaság számba menő magyar állatfajokat, valamint a különféle vadfajokat mutatja be. Láthatók itt őshonos magyar juhfajták, mint a magyar merinó juh, a cigája, a fekete- és fehér racka és a cikta. Az őshonos magyar szarvasmarhafajták – magyar szürke marha, magyar tarka marha és a magyar bivaly – életébe is bepillantást nyerhet az ide látogató. Őshonos lófajták közül a kisbéri félvér (melegvérű lófajta) és a muraközi (hidegvérű) fajtával ismerkedhetnek meg. A bivalyokkal jól megfér a magyar szamár. Az állatpark legmókásabb csapata a magyar kecske család. Őshonos magyar kutyafajtákat is találhatunk itt, mégpedig a magyar terelő kutyát, a pulit és a magyar pásztorkutyát, a komondort.



A falusi udvar kapirgáló népe is szép számban képviselteti magát. Őshonos baromfifajták, a fedett nyakú és kopasz nyakú kakasok ébresztik az állatpark többi lakóját. Magyar pulykafélék a rézpulyka és a standard bronzpulyka; magyar vízi szárnyasok a magyar kacsa, a magyar lúd és a gyöngytyúk is megtalálható falusi udvarban. Hazai vadfajaink közül a gímszarvast, az őzet, a dámvadat, a muflont, a vaddisznót és a fácánt pillanthatják meg a szerencsések a sűrű bokrok között. A téli időszakban (általában november 15. és március 15. között) zárva tartó állatparkot úgy alakították ki, hogy minden korosztály találjon magának hasznos elfoglaltságot és pihenési lehetőséget. Ennek érdekében az állatpark területén található kisállat simogató, homokozó és egy játszótér. A pihenést padok, kiülők teszik lehetővé, a területen büfé is működik.



Polgár Zoltán
(2014.11.12.)