Barangolás a Villányi-hegységben és környékén

Hazánk legdélibb fekvésű hegysége a Villányi-hegység. A körülbelül 25 kilométer hosszú és mindössze 5 kilométer széles vonulat csak földrajzi szerkezete alapján hegység, mivel legmagasabb pontja a 442 méteres Szársomlyó, ezért inkább dombságnak tekinthető. A Villányi-hegység jellemzője a Nyugat-Dunántúl dombos tájaival szemben, hogy itt jelentősen több a napsütéses órák száma, mint más területeken. Időjárási jellemzője, hogy ritkák a késő tavaszi és a kora őszi fagyok, ezért a vidék kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, ennek a különleges klímának is betudható, hogy a villányi borok világhírnévre tettek szert. A Villányi-hegység éghajlati és természeti viszonyainak köszönhetően kialakult egy mediterrán hatásokat tükröző, értékes, ritka és védett fajokban gazdag növény-és állatvilág.



HARKÁNY GYÓGYVÍZ KINCSE

Miért érdemes a turistának a Villányi-hegységben túrázni? A kérdésre a válasz az, hogy jól jelzett turistaútjain egész napos túrát tehetünk úgy, hogy közben letérünk a hegységet körülvevő településekre, ahol felkereshetjük múltunk emlékeit és nem utolsósorban megkóstolhatjuk a zamatos villányi borokat. Túra utunkra Harkányból indulunk, miután megmártóztunk a határainkon túl is ismert gyógyvízben, amelyet 1823-ban gróf Batthyány Antal földmunkásai fedeztek fel árokásás közben. Zsigmondy Vilmos, a geotermikus kutatások kiemelkedő egyénisége a kiegyezés évében kutakat fúratott, amelyekből 70 fokos gyógyvíz tört föl. A fürdő azóta folyamatosan üzemel és bővül. A gyógyvíz kiválóan alkalmas reumás és mozgásszervi panaszok enyhítésére. Nyaranta tömegesen lepik el a gyógyulni vágyó külföldi turisták Harkányt, akik nem elsősorban mozgásszervi betegségükre keresnek gyógyulást, hanem egy kellemetlen bőrbetegségtől, a pikkelysömörtől szeretnének megszabadulni. Európában kevés az olyan gyógyfürdő, amelyik átmeneti tünetmentességet biztosít ebből a bajból, ezért aztán nem lehet csodálkozni, hogy egész évben külföldi –főleg észak-európai- turisták hangja tölti be a gyógyfürdő területét. Harkány ugyan már a rómaiak idején is lakott hely volt, műemlékei mégis csak a török utáni időkből valók, megtekintésre érdemes a copf stílusú református templom és az ugyancsak copf stílusú Tere-hegyi református templom.

A különleges művészetek kedvelőinek jó szívvel ajánlom Futó László Pál Többdimenziós Művek Múzeumát, ahol speciális szemüvegen keresztül három-, négy-, sőt a világon egyedülállóan öt –és hatdimenziós alkotásokat tekinthetünk meg.



MEGCSODÁLJUK A CSODABOGYÓT

Harkányi fürdőzésünk és sétánk után ideje túrabakancsot húzni: irány a Villányi-hegység! A Harkányból Pécs felé tartó úton a Tenkes csárdánál szálljunk le a buszról (Ugye sokak számára ismerős a Tenkes név, a Villányi-hegység környékén forgatták annak idején „A Tenkes kapitánya” nagysikerű filmsorozatot). A Tenkes csárdánál rátérünk a kék sávjelzésű turistaútra, amely végighalad a hegységen, teljes hossza 30 kilométer körüli, a szintkülönbség pedig nem több mint 800 méter. Rögtön emelkedővel kezdődik utunk, mivel megkerüljük a Tenkes 408 méter magas csúcsát. A hegygerincen végigvonuló kék sáv turistajelzésről több jelzett turistaút is leágazik a hegység lábánál fekvő településekre. A Tenkes csúcsa alatt becsatlakozik a sárga sáv turistajelzés, amely egy darabon együtt halad a kék sávjelzéssel, majd lemegy Máriagyűdre, ahová mi is tartunk. A kunyhótól a sárga sáv jelzés kibővül a Csodabogyó tanösvény tájékoztató tábláival. A 2,5 kilométer hosszú tanösvényen elhelyezett 22 ismertető tábláról bepillantást kaphatunk a környék élővilágába. A csodabogyó a Dunántúl déli részén található, kb. fél méter magas, örökzöld, évelő növény, amelynek húsos, piros bogyó termése van. A Villányi-hegységben gyakran találkozunk ezzel az örökzöld félcserjével, ezért találó a tanösvény elnevezése. A kunyhónál kialakított pihenőhelyen elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, majd az út felénél található kilátóból gyönyörködhetünk a környező tájban. A tanösvény véget ér a Máriagyűdi kegytemplomnál, amely ismert zarándokhely. A római korban fontos útvonal haladt itt, a templomdomb alatti forrásnál pihentek meg az utazók. A ma látható templom környezetében a honfoglaláskor Győdő vezér telepedett meg, innen kapta a Gyűd, majd később a Máriagyűd nevet a település. Az Árpád-korban a forrás fölötti dombra templomot épített II. Géza király. A török alatt mecsetté alakítják át, majd az 1687-es Nagyharsányi csata után újból a katolikusoké lesz a rövid időre reformátussá vált templom.

Innentől kezdve a zarándokok által gyakran látogatott hely lesz a Máriagyűdi kegyhely, amelyhez csodálatos gyógyulások fűződnek. Máriagyűd környékén minden év április elején „Tenkes” elnevezésű, október elején pedig „Szent Imre” elnevezésű teljesítménytúrát rendeznek, a túrák lehetőséget biztosítanak a környék megismerésére. Máriagyűd Siklóshoz tartozik, ahová Máriagyűdről a piros négyszögjelzésen juthatunk el.



SIKLÓSI LÁTNIVALÓK

Siklós a kistérség központja, műemlékeivel, látnivalóival és termálfürdőjével egész napos programot biztosít a turistáknak. Siklós már a kőkorszakban is lakott hely volt, a rómaiak Serena néven hoztak itt létre katonai települést. A honfoglalás után a Kán nemzetség telepedett le, ők építették a tatárjárás után a ma is meglevő várat. A vár az idők folyamán többször gazdát cserélt, gazdái közül említést érdemel Garai Miklós nádor, akinek birtoklása idejében épült ki a gótikus vár, melynek legjelentősebb műemléke a gótikus, egyhajós kápolna. A várban 150 évig a török ült, majd a török kiűzése után Caprara Eneas császári generális birtoka lett, ennek köszönhető, hogy a szatmári béke után az osztrákok nem robbantották föl a várat. Caprara halála után a Batthyányké lett a vár, akik barokk várkastéllyá alakították át az erősséget. A vár jelenleg a magyar állam tulajdonában van, felújítása 2011. május 27.-én fejeződik be, ekkortól újból látogathatja a nagyközönség. A vár Perényi bástyájának közelében áll a középkori ferences templom és kolostor, a templom belsejét gótikus falfestmények díszítik. Siklós kétségkívül legnagyobb látványossága a vár, de jelentős műemléknek számít a művelődési ház udvarán álló Malkocs bej dzsámija. A dzsámit két évtizede felújították, a helyreállítás olyan jól sikerült, hogy méltán kapta meg az Európa Nostra díjat. A dzsámihoz közeli szerb ortodox templom a török idők utáni szerb betelepedésekre emlékeztet. A városnézés fáradalmainak kipihenésére nagyszerű alkalmat biztosít a vár melletti Thermál Spa fürdő, ahol kellemesen felfrissülhetünk. Siklósról a piros négyszög turistajelzésen térünk vissza Máriagyűdre, ahonnan a piros sávjelzés visz a korábban elhagyott kék sávjelzésre. Kék jelzésünk a Kopasz-háton át Kistótfalu majd Vokány felé visz, majd újból visszatér a hegygerincre.



LÁTOGATÁS EURÓPA KULTURÁLIS FALUJÁBAN

Jó lenne, ha a kék sávjelzésből egy kiágazó jelzett út vezetne a Palkonyai-rétek mellett Palkonyára. Palkonya nevezettessége a műemlék római katolikus templom, amely a hazai körtemplomok egyik szép példája. Hangulatos sétát tehetünk a XIX. században kialakított, több mint 50 présházból áll védett pincesoron, ahol a vendégszerető pincegazdák szívesen kínálják finom boraikat. A lakóházak fele helyileg védett műemlék, homlokzatukon büszkén viselik a „védett” feliratú kerámia táblát. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a község hazánkban elsőként, 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett. Európa Kulturális Faluja közé 12 ország faluja tartozik, amelyek közül Palkonya a legkisebb. Nem csak a Palkonyára kiágazó turistaút vár jelzésre, hanem a Villánykövesdre vezető turistaút is, amely a kék jelzésből kiágazva a Siklósi-völgyön vezethetne Villánykövesdig. Villánykövesd nevezettessége a háromszintes pincefalu. A pincék színes kapui egész évben nyitva állnak a látogatók előtt, ahova betérve megízlelhetik a villányi bor finom zamatát. Ha szeptember második felében érkezünk Villánykövesdre, akkor a különleges akusztikájú műemlék Batthyány-pincében részesei lehetünk az Európai Borfesztivál megnyitójának. Sajnos az említett két településre egyelőre még nem tudunk jelzett turistaúton eljutni, így hát megyünk tovább a kék jelzésen, majd érintjük a Kisharsány feletti Vylyan borászatot, ahová még majd visszatérünk. A Dobogó szőlőhegy fölött magasodik a Fekete-hegy (341 m) fokozottan védett területe. A Fekete-hegy északi oldalán dominál a szurdokerdő és a sziklai bükkös, míg a déli oldalon mészkedvelő sziklagyepeket és molyhos tölgyes karszt-bokorerdőket találunk, amelyekben ritka növény-és állatfajok lelnek élőhelyet. A szőlődűlők mellett gyalogolva a Szársomlyó északi oldalán érünk be a hangulatos Csillag-völgybe, majd innen a szársomlyói Nemzetközi Szoborparkba.



A VILLÁNYI-HEGYSÉG FÉLTETT NÖVÉNYE: A MAGYAR KIKERICS

A Szoborpark fölött, a Szársomlyó déli lejtőjén, 1867-ben találta meg és írta le a tudomány számára a magyar kikericset Janka Viktor botanikus. A magyar kikerics valódi mediterrán növény, a kecses liliomféle márciusban tömegesen virít a hegyoldalon.

Szaporodni csak ezen a kis mediterrán szigeten képes, ezért 1934-ben a magyar kikerics lett hazánk első védett növénye. 1944-ben védelem alá került a Szársomlyó déli oldala, majd 1992-ben az északi oldalon levő Várerdő is. A Szoborparktól szőlődűlők között gyalogolunk be Villányba, ahol a vasútállomásnál a kék sáv turistajelzés véget ér. Villány a villány-siklósi borvidék központja, a „Szőlő és a Bor Városa”. Az ország híres bortermelő tájai közül elsőként itt hozták létre a borutat (Villány-Siklós Borút Egyesület), amely tíz települést köt össze. A villányi szőlőművelés a római korig nyúlik vissza. A török idők után szerbek telepedtek le a környéken, ők honosították meg a kadarkát. Az 1700-as évek végén németeket telepítettek be, ők a kékoportót hozták magukkal. Manapság a kékoportó, a cabernet fajták, a kékfrankos és a merlot a legjellemzőbb szőlőfajták. Napjainkra a villányi bor világhírnévre tett szert, épp olyan eredeti és egyedi, mint a Szársomlyó oldalában tenyésző magyar kikerics. A magyar kikerics lett a villányi védett eredetű borok szimbóluma, a villányi borok védelmét és hitelét jelzi a villányi borok címkéjén virító kikerics. Villányban hangulatos sétát tehetünk a Baross Gábor utcában húzódó történelmi pincesoron. Teleki Zsigmond hajdani présházában és pincéjében rendezték be a Bormúzeumot, melynek kiállítása a villányi borkultúra írásos és tárgyi emlékeit mutatja be. Villány érdekes és értékes természeti látnivalója a vasútállomáshoz közeli Templom-hegy védett, felhagyott kőbányája, ahol Ammonitok megkövesedett maradványai láthatók a földtörténeti jurakor idejéből. A természetvédelmi terület látogatását egy kb. 3 kilométeres tanösvény táblái segítik. A földtani értékek mellett a nagy sziklafal mentén több védett növényritkaságot csodálhatunk meg.



EGY KÜLÖNLEGES TÚRA RÉSZESEI LEHETÜNK

Végezetül egy különleges túrára invitálom a Villányi-hegységet felkereső turistákat. A turistacsoportok a Nagyharsányi Szoborparkban találkoznak a Duna-Dráva Nemzeti Park túravezetőjével. A túra a kék sáv turistajelzésen halad a Vylyan borászatig, útközben a szakavatott vezetőtől sok érdekességet tudhatunk meg a Villányi-hegység élővilágáról. Megtudhatjuk, hogy a magyar kikerics mellett él a Fekete-hegyen egy másik ritkaság is, a világon csak itt előforduló villányi bagolylepke. Hüllőkkel is szép számban találkozhatunk, így például a fali gyíkkal és a zöld gyíkkel, valamint az erdei siklóval, a réz siklóval és a nevéhez méltó haragos siklóval.

A magyar kikericshez hasonlóan reliktumfaj a bakszarvú lepkeszeg, a csőrös boglárka, az apró vajvirág és a törpe szádorgó. Látványosan virágzik a tarka nőszirom, a tavaszi hérics és a különféle orchideák. Az égbolton fekete gólyát és zsákmány után köröző kígyászölyvet-és egerészölyvet pillanthatunk meg. A mintegy 5 kilométeres túra végállomása a Fekete-hegyi Vylyan pincészet (Vylyan Villány középkori neve volt), ahol az eredetvédett borok világába kapunk betekintést. A villányi borok eredetvédelmi szimbóluma a magyar kikerics, amely nem csak a természetben, hanem a villányi classicus és prémium borok címkéjén is díszlik. A villányi borok egyik reprezentánsa a Vylyan pincészet, bora szerepel a világ legjobb borai között, 2008-ban pedig elnyerték az „Év pincészete Magyarországon” megtisztelő címet. Túránk befejezésekor nincs más hátra, mint koccintani egy pohár villányi borral. Egészségünkre!

Polgár Zoltán
(2011.04.03.)