Kalandtúra a Cuha-völgyében

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű tagja. Tájegységei közül az Északi-Bakony a hegység legismertebb része. A Cuha-patak áttörése szinte kettészeli az Északi-Bakonyt, a nyugatra eső részt szokás Öreg-Bakonynak, míg a Várpalota felőli részt Keleti-Bakonynak nevezni. A turisták által leggyakrabban felkeresett tájegység az Öreg-Bakony, ezen a területen hatalmas bükkerdők, gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek váltogatják egymást. A sziklás felszíneken hársas-kőrises sziklaerdőket, míg a mély, szűk völgyekben szurdokerdőket találunk. Az Öreg-Bakony településeiről induló jelzett turistautak szinte behálózzák a környéket, ezért mindenki találhat számára megfelelő útvonalat.

A rutinos, jó erőben levő turisták négy hosszú távú turistaút közül is választhatnak: Az Országos Kék Túra Öreg-Bakonyi szakasza Városlődtől Zircig 41 km hosszan vezet, a Közép-Dunántúli Piros elnevezésű túraút Zircről indul és 76 km után Eplénynél lép a Keleti-Bakonyba. Az Ösvénytaposó Baráti Társaság jóvoltából két túraútvonalon is felfedezhetjük az Öreg Bakony rejtett kincseit. Dornyay Béláról elnevezett sárga sáv jelzésű Emlékút Porva-Csesznek vasútállomástól Herendig vezet, aki végig járja az 53 km hosszú túraútvonalat, az egy életre szóló szép emlékkel gazdagodik. A zöld sáv jelzésű Rómer Flóris Emlékút szintén Porva-Csesznek vasútállomástól indul, majd 73 km kalandos útvezetés után Bakonykoppányban ér véget. Ezen kívül számtalan hosszabb-rövidebb jelzett túraútvonal közül választhatunk, amelyek között találunk olyat is, ami utcai cipőben járható, s olyat is, amihez turistabakancsot kell húznunk.

Az Öreg-Bakonyba vezető túrák egyik ideális kiinduló pontja Zirc. A Bakony fővárosának is nevezett Zirc már I. István király idejében királyi vadászterület volt. A Képes Krónikából tudjuk, hogy 1060 decemberében a menekülő András királyt Mosonnál elfogták, a zirci udvarházba vitték, ahol rövidesen meghalt. III. Béla király 1182-ben alapította a zirci ciszterci apátságot, ahová Franciaországból hívott szerzeteseket.

Az apátság évszázadokon keresztül virágzott, de mire a török ide ért, már csak a lakatlan monostort találja, mivel az előző évek trónviszályai miatt Zirc elnéptelenedett. Aztán 200 évet kellett várni, hogy újból szerzetesek kerüljenek Zircre, s felépüljön templomuk is, amelyet 1752-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelt fel. A régi románkori templomból csak egyetlen pillérköteg maradt meg, amely a vasút felé vezető út mentén ma is látható. A jelenlegi barokk apátsági templom és a mellette levő klasszicista monostor az építőművészet nagyszerű alkotása. A templom belsejét is a barokk jegyében alakították ki, Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárkép Maulbertsch kiváló barokk festőművész első nagyszabású alkotásai közé tartozik. A monostor második emeletén a messze földön híres Reguly Antal Műemlékkönyvtárat kereshetjük fel, a 65 ezer kötet között olyan ritkaságot is találunk, mint például a Thuróczy Krónika 1488-as kiadása. Az apátság első emeletén, a volt főapáti lakosztályban lelt otthont a Bakonyi Természettudományi Múzeum, ahol a Bakony növény-, rovar és madárvilágába nyerhetünk betekintést. Zirc nevezetes szülötte Reguly Antal, a magyarság eredetét kutató tudós életútjáról szóló kiállítást szülőházában, a Reguly Antal Néprajzi Múzeumban nézhetjük meg.

Szemet gyönyörködtető látványosságban lehet részünk, ha felkeressük a Zirci Arborétumot. Az Arborétumot az Apátság angolkertjéből alakították ki, ahol manapság 600 fa-és cserjefaj talál élőhelyet. Hangulatos sétákat tehetünk az Arborétumot átszelő Cuha-patak barokk eredetű kőhídjain keresztül, s közben olyan faritkaságokat csodálhatunk meg, mint például a japán vörösfenyő vagy a szibériai vörösfenyő. Különleges élményt jelent, ha a botanikus kertet hársfa virágzáskor keressük fel, s végig sétálunk a 350 méter hosszú mézillatú hársfasoron. Zirc látnivalóira föltétlenül szánjunk egy napot, s utána induljunk el gyalogtúráinkra. A kényelmes megoldást keresőknek ajánlatos a Zirci Pintér-hegyi Parkerdőt felkeresni, amely Zirc központjából az Országos Kék Túra jelzését követve rövid idő alatt elérhető. Lehetőség van a Zirc-Borzavár műúton elindulva a Parkerdő bejáratánál kialakított parkolóban személyautóval is megállni.

A Parkerdő területén belül található tornapálya és tanösvény, valamint sí-és szánkópálya. A területen szép, középkorú és idős elegyes gyertyános-tölgyes és bükkös faállományok helyezkednek el, aki a bakonyi erdőt szeretné belülről látni, annak legjobb lehetőség a Pintér-hegyi Parkerdő felkeresése.

Zircről indul a Bakony egyik legszebb, legnépszerűbb túraútvonala, amely a Cuha-szurdokon keresztül Vinyéig tart. Az útvonal része a Közép-Dunántúli Pirosnak, a piros sávval jelölt, emelkedő nélküli gyalogtúra 14 km hosszú. Az útvonal minden évszakban járható, kivéve az áradásos időszakban, mivel a Cuha-patak tizenkétszer keresztezi utunkat, amelyen a kirakott mozgó termésköveken kell átkelnünk. A túrabot és a kényelmes cipő segít az átkelésekben. Zircről indulunk északnyugati irányba, rövidesen Kardosréthez érünk, majd elérjük a Cuha-patakot. A Cuha-völgy lassan összeszűkül, a vasúti pályát szorosan a patakmeder mellett vezetik. Ha lehetőségünk nyílik rá, vegyük igénybe a Veszprém-Győr között közlekedő vonatot, amely a Cuha-völgyben halad. Ez a műemléki védelem alatt álló vasútvonal hazánk egyik legszebb vasútvonala, sokáig felszámolás fenyegette, de úgy néz ki, hogy szerencsére megmenekül a turisták nem kis örömére. Nagy kár lenne, ha megszűnne ez a tájba illő közlekedési lehetőség. A patakot éger-és fűzfák szegélyezik, a Cuha-hegy lábazata pedig meredek sziklafalat képezve emelkedik a vasút fölé. A patakon kétszer is átkelünk, míg a vadregényes Porva-Csesznek vasútállomásra érünk.

A vasútállomás falán levő emléktábla megemlékezik az előzőekben említett Dr. Rómer Flórisról (1815-1889), aki kiváló régész, természettudós, kutató, az első Bakony útikalauz szerzője volt. Ez az emléktábla emlékezik meg Dr. Darnay-Dornyay Béláról (1887-1965) is, aki a Bakony lelkes kutatója volt, s több Bakony útikalauz szerzője. A vasútállomással szemben kényelmes turistaszállást találunk. Az állomás mellől indulva áthaladunk a Cuha fahídján, utunkat pihenőhelyek, padok kísérik. A Porva-Cseszneki vasútállomástól jó fél óra alatt elérjük az első alagutat, amit nagy ívben megkerülve többször átgázolunk a Cuhán. Az alagút végénél áthaladunk a vasúti híd alatt, s belépünk a vadregényes Cuha-szurdokba.

Fejünk fölött az Iszka-hegy kősziklái magasodnak, majd újabb két alagutat megkerülve haladunk el a magasba ívelő viadukt alatt. A patakot többször keresztezzük, utunkat kétoldalt meredek sziklák kísérik, a jobb oldali sziklafal a Betyár-pamlag nevű barlangot rejti. Utunk egy részét elkíséri a Cuha-völgyi pihenőpark és erdei tanösvény. Az útvonal mentén elhelyezett 15 tábla magyarázó feliratai, rajzai és fényképei bemutatják a szurdokvölgy és egyúttal a környező Magas-Bakony természeti képét.

Lassan a szurdok végére érünk, ezt jelzik az előbukkanó vinyei üdülőházak. Piros jelzésünk jobbra tér, a sziklatömb alól kibuggyanó hűs vizű Kőpince-forráshoz vezet. Vele szemben, a bal parton a Kőpince barlang nyílik, amit a népnyelv Betyár barlangnak nevez. (A zirci börtönben raboskodott a leghíresebb bakonyi betyár, Sobri Jóska, valószínűleg innen ered az elnevezés). Átkelve a Cuhán rövidesen utunk végéhez, a Vinyei vasútállomáshoz érünk. Vinyén büfét, éttermet, turistaszállást és biciklikölcsönzőt találunk. A kerékpározás kedvelőinek sem kell lemondaniuk a Cuha-szurdok felkereséséről. Zircről műúton haladunk Borzavárig, majd Borzavár északi részét elhagyva, jó másfél kilométer után a Cseszneki erdő kövesútjára érünk, ami bevisz a Porva-Cseszneki vasútállomásra, majd a Cuha-patakot kilencszer keresztezve Vinyére érünk. A vállalkozó kedvűek innen Bakonyszentlászlón keresztül egész a Pannonhalmi Apátságig kerekezhetnek, hogy aztán utólag elmondhassák, hogy útvonaluk a Zirci Apátságtól a Pannonhalmi Apátságig tartott. Nem csak Zircről indulhatunk túrára az Öreg-Bakonyba, hanem Bakonybélből is felkereshetjük a Bakony „rengetegét”, de erre majd máskor kerítünk sort.

Polgár Zoltán
(2010.08.09.)