Túrázás a Jági tanösvényen

A Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területének természetvédelmi kezelését a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közösen végzi. A Szénások természeti értékeinek bemutatására a Nagykovácsiból induló Nagy- Szénás tanösvényt és a pilisszentiváni Jági tanösvényt alakították ki az érdeklődők számára. Pilisszentiván az Árpád-hídi buszvégállomásról gyorsan és kényelmesen elérhető a sűrűn közlekedő buszjáratokkal.



PILISSZENTIVÁNI ÉRDEKESSÉGEK

Mielőtt a Jági tanösvényen elindulnánk, érdemes egy rövid falunéző sétát tennünk Pilisszentivánon. A török alatt az ország középső része szinte elnéptelenedett, Buda visszafoglalása után a lakosság pótlására a Habsburgok német telepeseket hívtak be. Szentivánra 1723-ban érkezett az első öt letelepülni szándékozó német család, akik házhelyet, szántóföldet kaptak és három évig adómentességet élveztek. Az első telepesek megjelenése után öt esztendővel már 14 német család lakott itt, a falu leírásában ekkor ez szerepelt: „…földje fövenyes, homokos, köves. Hogy milyen termékeny azt a jövő fogja megmutatni”. A mezőgazdasággal foglalkozó falu életében nagy változást hozott, amikor 1849-ben gróf Karácsonyi Guido birtokán barnaszén kibúvásra leltek. 1860 táján már évi 1 millió bécsi mázsa szenet szállítottak Budára, nem sokáig, mert 1863-ban a gyakori bányatüzek miatt bezárták ezt a bányát. 1892-ben újra indult a bányászat, ami főleg a belga érdekeltségű Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. alatt ért el komoly eredményeket, 1904-ben már átlagosan napi 1000 tonna volt a termelés. A Hungária-akna melletti szénosztályozót drótkötélpálya kötötte össze a pilisvörösvári vasútállomással, a főút fölött egy fából készült híd védte az embereket a lehulló széndaraboktól és a véletlenül kiszakadó csilléktől.

A termelés és a szén utáni kutatás a II. világháború alatt sem szakadt meg, a Szent István aknát 1943-ban a váci püspök szentelte fel. Az István akna bővítése után -1968-ban- a közel 800 fős bányászcsapat már több mint 1000 tonna szenet bányászott műszakonként. Egy év múlva a Pilisi Bányaüzem befejezte termelőtevékenységét…Napjainkban a főútvonal melletti parkban a bányászat jellegzetes kellékei emlékeztetnek az egykori szentiváni bányaművelésre. A parkban áll a késő barokk római katolikus plébániatemplom, amelynek legfőbb értéke a kulturális örökség védelmet élvező lélekharang, rajta a felirat: Anno Domini 1665 Tanösvényi sétánk előtt még érdemes betérni a Tájházba, ahol az állandó kiállításon a XX. század eleji svábkonyhát és szobát tekinthetjük meg.


INDULÁS A JÁGI TANÖSVÉNYHEZ

A Tájháztól a Jági tanösvény kiinduló és egyben végállomására megyünk, amely a sportpálya és a Villa Negra vendéglő parkolójában található. A 3,5 kilométer hosszú tanösvény jele a szentiváni erdőkben gyakori kislevelű hárs levele. A kiindulási helyünknél szemügyre vehetünk egy pilisszentiváni jellegzetességet, egy úgynevezett kép-követ. Szentivánon több mint 10 ilyen kép-követ láthatunk, amelyek a sváb lakosság számára imádkozó helyként szolgáltak. Általában egy tragikus esemény emlékére emelték a kép-köveket, így például egy lovas szekérrel felboruló kocsis, vagy egy villámsújtotta ember emlékére. A kiindulási helyünk közelében látható kép-kő egykor egy zarándokút végső pontja volt. A Jági tanösvény 1. állomásán, az egykori kőfejtő udvarában a hárshegyi homokkővel ismerkedhetünk meg. A homokkő bányászat láthatóvá tette a 30 millió évvel ezelőtti oligocén korban képződött hárshegyi homokkövet. Az itt bányászott homokkövet támfalkőként és kerítéskőként használták, a finomabb szemcsés változatát pedig kaszakőnek és fenőkőnek, ritkábban malomkőnek dolgozták föl.



BÉKÁK PARADICSOMA: A JÁGI-TÓ

Utunk innen feketefenyvesen keresztül vezet a következő állomásig, a Jági-tóig. Az 1940-es évek végén a Jági-patakon két völgyzáró gátat építettek abból a célból, hogy a létrejövő tiszta vizű tavakban pisztrángot tenyésszenek. Arra azonban nem gondoltak, hogy a bányaművelés miatt a vízhozam csökken, sőt, szárazabb időszakban el is apadnak a források. A felső tó teljesen kiszáradt, az alsó tó elalgásodott, kiváló életteret biztosítva a különféle békafajoknak. A hazai 21 békafaj közül 5 itt is megtalálható, így a barna varangy, a kecskebéka, a vöröshasú unka, az erdei béka és a zöld levelibéka. A tóban a békák mellett más állatfajok is élnek, a tanösvény melletti stég megkönnyíti a tó élővilágának a tanulmányozását. A Jági-tó után elválik az eddig velünk tartó piros sáv turistajelzés, innen rövid, jelzetlen út vezet az Ördög-torony aljáig, ahová sajnos nem tudunk felkapaszkodni, mivel a bekerített terület szélén tábla figyelmeztet, hogy a fokozottan védett természeti területre csak engedéllyel lehet belépni.

Jelen sorok írója egykor járt az Ördög-toronynál, ahonnan ragyogó kilátás nyílik a pilisi medencére és az azt körülölelő hegyekre, most azonban csak az Ördög-tornyot tudjuk szemügyre venni a kerítésen kívülről.



AZ AKÁCOSOK HASZNA ÉS KÁRA

Visszatérve a tanösvényre utunk akácosban vezet, amely a köztudatban igazi magyar faként szerepel, jól lehet, a faj Észak-Amerikából származik. Az alföldi ember kedveli az akácfát, mivel virága kitűnő mézet ad, kemény fájából szerszámnyelet és hordót lehet készíteni, emellett fája tűzifaként is használható. Hazánk erdőterületének 20 %-át akácosok borítják, Magyarországon több akácos van, mint Európa többi országában együttvéve. A védett természeti területen viszont semmi keresnivalójuk nincs az akácosoknak, mivel az intenzíven terjeszkedő akácosban legfeljebb egy tucatnyi növényfaj él meg, szemben egy tölgyessel, ahol 200 növényfajt is megszámlálhatunk. A Szénások Európa Diplomás Területén azon dolgoznak a szakemberek, hogy néhány évtized múlva az akácosokat felváltsa az őshonos tölgyerdő. Az akácos után kinyílik a táj, a 4. állomásról remek kilátásban lesz részünk a Kis-és Nagyszénásra, ahol olyan értékes maradvány növények élnek, mint a henye boroszlán, a szürke bogáncs és a csak itt élő pilisi len.

A nyitott terepről beérkezünk a következő állomásra, a Hársas-erdőbe, ahol a Hársas-forrás környékén a hazai hegy-és dombvidékre jellemző fafajok közül nyolcat megszámoztak. A látogatók feladata, hogy a tanösvényt bemutató kísérő füzet végén található rejtvénybe beírják a meghatározott fafajok nevét. A nyolc számozott fafaj: korai juhar, kocsánytalan tölgy, csertölgy, madárcseresznye, barkóca berkenye, kislevelű hárs, gyertyán és bükk. A 6. állomás felé tovább indulva, két öreg hársfa között egy kép-kőre bukkanhatunk, amelyet felirata szerint Schäffer Jakab állított 1910-ben. A 6. állomás környékét egykor a Jági-rét uralta (innen a tanösvény neve), amit később Vadász-rétnek neveztek. Néhány évtizede még marhacsorda járt erre, napjainkban az elhagyatott gyepet sűrű cserjés vette birtokába.



IZZIK A GALAGONYA ÉS KÉSZÜL A HECSEDLI LEKVÁR

A kökényből, galagonyából és gyepűrózsából álló cserjés különösen ősszel mutat színpompás képet.
Weöres Sándort az őszi galagonyabokor látványa ihlette a következő sorokra:

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.


A természetjárók késő ősszel előszeretettel gyűjtik a gyepűrózsa dér csípte csipkebogyóit, amelyből magas C-vitamin tartalmú tea vagy hecsedlilekvár készíthető. Hecsedli lekvárt úgy készíthetünk, hogy a megmosott csipkebogyót kettévágjuk és kiszedjük a magokat. Ezután újabb mosás következik, hogy eltávolítsuk a magokat körülvevő szőrös részt. Az így előkészített csipkebogyót vízzel fedjük, majd lassú tűzön 3 órán át főzzük. Ezután áttörjük, majd literenként kb. fél kilogramm cukorral kellő sűrűségűre főzzük. Forró üvegekbe töltjük, és száraz gőzben dunsztoljuk. Az irodalmi és a kulináris kitérő után visszatérünk a cserjésbe, ahonnan rövidesen a kiindulási állomásunkra érkezünk, ezzel a Jági tanösvényen tett kirándulásunk véget ér.



HASZNOS INFORMÁCIÓK

A kirándulás elsősorban iskolás gyerekeknek ajánlható, akik mellé szakavatott kísérő kérhető a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő által fenntartott Pilisi len Látogatóközpontból (Pilisszentiván, Bányász utca 17). Információ: Mocsári Dezső Vazul T: 06-30-511-1802. A Szénásra érkező gyerekek a Látogatóközpontban távcsővel, nagyítóval és egyéb természetbúvár eszközökkel felszerelt természetvizsgáló hátizsákot kapnak, és szakképzett kísérővel járják végig a Nagykovácsiból induló Nagy-Szénás tanösvényt vagy a pilisszentiváni Jági tanösvényt. A Látogatóközpontban 400 Ft/füzet áron beszerezhetők a tanösvények végigjárását segítő vezetőfüzetek is.


Polgár Zoltán
(2012.12.31.)