Dunakanyari kilátások

A Dunakanyar Magyarország legszebb folyóvölgye. Kialakulásához mintegy 20 millió évet kell visszamennünk időben, vulkanikus erők hatására ekkor alakult ki a Börzsöny és a Visegrádi-hegység. A harmadkor végén, a Pannon-tenger borította hazánkat, amely az Alpok és a Kárpátok felemelkedése miatt lassan levonult. A levonuló hatalmas víztömegnek útját állta a Dunántúli-középhegység. Az irdatlan mennyiségű víz kereste a lefolyását a Fekete-tenger és a Földközi-tenger felé, ez a főcsatorna már a Duna őse volt.



A DUNAKANYAR KIALAKULÁSA

A hömpölygő vízfolyam a legkedvezőbb lefolyást a mostani Visegrádi-hegység és a Börzsöny között találta meg. A pleisztocén eleji (kb. 2,5 millió éve) útvonal még a visegrádi várrommal azonos szinten húzódott. Persze, nem a Duna folyt abban a magasságban, hanem a hegység emelkedett kb. egymillió év alatt a mai helyzetéig. A Duna a hegység kiemelkedését csak mindig újbóli bevágódásokkal tudta kiegyenlíteni, így alakult ki a ma látható Dunakanyar. Vannak azonban olyan vélemények is, mely szerint a Pannon-tenger nem vonult le, hanem csak egyszerűen feltöltődött, a Dunakanyart pedig maga a Duna alakította ki. Utólag nehéz az igazságot kideríteni, a lényeg az, hogy napjainkban itt van nekünk ez a rendkívül szép völgyszakasz. A folyam hosszú útján a Dunakanyarban kényszerül a legnagyobb irányváltásra, Esztergom után Zebegény és Visegrád között patkóalakban megkerüli a Börzsöny meredek letörését, majd Visegrád után déli irányt követve éri el a fővárost. A Dunakanyart övező Visegrádi-hegységről és a Börzsönyről páratlan kilátás nyílik a Dunára és a túlsó partra. A látványt fokozza, hogy a Dunakanyar hegyei bár nem égbenyúlóak, de sziklatömbjeik meredeken esnek a Duna vonalába. Nagyon szép és látványos kirándulást tehetünk a Dunakanyart övező Börzsönyben Zebegénytől Kismarosig. Utunk során gyönyörű kilátásokban lehet részünk a méltóságteljesen folyó Dunára, ha pedig közelebbre nézünk, akkor színpompás vadvirágokat fedezhetünk fel az aljnövényzetben és a réteken.



ZEBEGÉNYBŐL INDULUNK

Az útvonalat jelzett turistautakon járhatjuk végig, induljuk hát útra. Zebegényből indulunk, de még mielőtt rátérnénk a sárga + jelzésű turistaútra, érdemes körül nézni a hangulatos településen, sétánk közben kiderül, hogy nem véletlenül választották művészeink ezt az ihletet adó helyet.

Zebegény központjában magasodik a katolikus templom, amelyet Kós Károly erdélyi építész tervezett szecessziós stílusban, a szakrális épület magán hordozza az erdélyi népművészeti hagyományokat is. A templom belső díszei méltóak a külsőhöz, a Szent Kereszt diadalát és felmagasztalását ábrázoló freskók Körösfői Kriesch Aladár keze-munkáját dicsérik. Szőnyi István –akit méltán tartanak a dunai táj egyik legnagyobb festőjének- a két világháború között telepedett Zebegénybe, melynek oka a festőművész szerint: „Gyermekkorom óta szerelmese vagyok a Dunának, ennek az országokon áthömpölygő folyónak”. Szőnyi István egykori lakóháza és műterme ma emlékmúzeumként várja a látogatókat. Az emlékmúzeum megtekintése után rátérünk a közeli sárga+ turistajelzésre, amely eleinte a vasútvonal mellett halad, majd az emelkedő után a Borostyánkői pihenőhöz érünk, ahonnan –főleg az alsó pihenőtől- fenséges kép tárul elénk.

Folytatjuk utunkat a Dobozi-orom felé, innen szép lelátásunk nyílik a Dunára valamint Dömös és Pilismarót irányába. Rövidesen jobbról becsatlakozik a sárga háromszög jelzés a Remete-barlang felől. A sárga+ jelzésről rákanyarodunk a sárga sáv jelzésre, amely meredek, köves úton a Szent Mihály-hegy 484 méter magas csúcsára vezet, ahonnan szép kilátás nyílott egykor a Duna túlpartján fekvő Dömösre, sajnos napjainkban a kilátást benőtt fák zavarják. A Szent Mihály-hegy után csatlakozik hozzánk az Országos Kék Túra kék sáv jelzése. Tavasszal itt az út mentét beborítják az odvas keltikék színes virágai. Hamarosan az Ürmös rétre érünk, ősszel sárga virágú gyújtoványfüvek és lilavirágú kikericsek színpompás virágai terítik be a rétet.



KILÁTÁSOK A JULIANUS BARÁT KILÁTÓBÓL

Az Ürmös rét után a 482 méteres Hegyes-tetőn magasodó Julianus barát kilátóhoz érünk. A kilátó 1939-ben épült az Encián turisták negyedszázados jubileuma alkalmából. A bástyaszerű terméskő toronyból páratlan Dunakanyari panorámában gyönyörködhetünk. Idelátszanak a Visegrádi- hegység csúcsai, a Naszály és a visegrádi Vár. A másik oldalon a Pilismarótnál folyó Dunát valamint Szob környékét láthatjuk. A kilátótoronytól a kék sáv jelzésen indulunk tovább. Az út mentén –évszaktól függően- hóvirágban, pirosló hunyorban, martilapuban gyönyörködhetünk. Egy fenyvesen keresztül a Köves-mezőre érünk, ahonnan szép kilátás nyílik Visegrádra.

A környező rétet tavasszal a virágzó tavaszi héricsek sárga virágai teszik látványossá (A tavaszi hérics 2012-ben az év vadvirága). A Köves-mezőről a kék+ jelzésen leballaghatunk Nagymarosra. Alternatív lejutási lehetőség a Köves-mezőről a pihenőpadoktól lefelé induló jelzetlen út, amely először erdőn keresztül, majd rövidesen az Elsővölgy utcán vezet le Nagymaros központjába, ezen az úton kevesebb sárral és kutyával találkozunk. Zebegénytől Nagymarosig tartó utunk 9 km hosszú, amelyhez mintegy 500 méter szintkülönbség társul. A Köves-mezőtől tovább folytathatjuk utunkat a zöld háromszög jelzésre térve. Az útba eső Gubacsi-hálás 360 méteres csúcsáról Nagymarosra, Hegyes-tetőre, Köves-mezőre és a Dunára van jó rálátásunk.



ESZPERANTÓ-HEGY ÉS ZAMENHOF KILÁTÓ

Utunk folytatásakor az Eszperantó-hegy oldalából Nagymarost és Visegrád környékét láthatjuk és feltűnik a Szentendrei-sziget csücske. Az Eszperantó-hegy után a zöld? jelzésről kiágazó zöld L jelzés rövid úton a Zamenhof kilátó romjaihoz vezet. A Zamenhof kilátót a váci eszperantó csoport építette, felavatására 1973-ban került sor. Sajnos mára csak emlék, hogy egykor a kilátóból a Dunát lehetett látni…Az Eszperantó-hegy és a Zamenhof kilátó elnevezése összetartozik, mivel Zamenhof alkotta meg az eszperantó nyelvet. Nem sokára a bővizű Király-kúthoz érünk, amely régóta kielégíti az erre járók vízigényét. Ne tévesszen meg bennünket a kifolyó fölötti 2005-ös évszám, a figyelmes szemlélő észreveszi a sziklafoglaláson halványan kivehető 1855-ös évszámot. A hangulatos –de kissé elhanyagolt- környezetű forrástól már nyaralók között érünk a vasúti sínekhez, ahonnan a Naszályt és a visegrádi Fellegvárat láthatjuk. A sínek mellett vezető zöld háromszög jelzés a kóspallagi bevezető útnál ér véget, Zebegénytől idáig 13 km-t tettünk meg, s közben 600 méter szintkülönbséget győztünk le. Ha nincs kedvünk megvárni a nem túl sűrűn Vácra közlekedő buszt, úgy begyalogolhatunk Kismarosra a zöld? jelzésen, ez újabb 3 km-es utat jelent. A kissé egyhangú út végén érdekes látnivaló az 1830-as évekből származó Kismarosi pincesor. Dunakanyari kilátások túránkat a Kismarosi vasútállomáson fejezhetjük be.



HASZNOS ÚTRAVALÓK

Mielőtt a szép kilátásokkal kecsegtető túrára indulnánk, legyünk figyelemmel arra, hogy az útvonal több helyen meredek és köves, ezért hasznos a kellő túrázói tapasztalat valamint túracipő és túrabot használata ajánlott. Aki szervezett túrákon szeretne gyönyörködni a Dunakanyari kilátásokban, az választhat a Dél-Börzsönyi kilátások, a Julianus, a Teleki, a NaHáT és a BEAC Maxi (börzsönyi rész) teljesítménytúrák közül.

Polgár Zoltán
(2012.03.30.)