A Víz Világtalálkozó helyszíne a Milenáris volt
Plenáris ülés a finanszírozásról
Kiállítás a Víz Világtalálkozón
Az ENSZ tagállamai 2012-ben a Rió+20 csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldására a 2015 utáni időszakra. Magyarország ezen a találkozón ajánlotta fel, hogy a vízügyi cél kidolgozását segítené egy Budapesten rendezett konferenciával. A Budapesti Víz Világtalálkozóra 2013. október 8. és 11.-e között került sor, a rendezvénynek a Millenáris adott otthont. A Budapesti Víz Világtalálkozó célja az volt, hogy az ENSZ közgyűlése számára konkrét ajánlatokat fogalmazzon meg a 2015 utáni vízzel és szanitációval kapcsolatos fenntartható fejlesztésekre.
A négynapos tanácskozást Áder János köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ főtitkár részvételével nyitották meg. Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy most már nem kopogtatni kell a döntéshozók ajtaján a változtatás szándékával, hanem ideje dörömbölni”. Áder János felidézte, hogy az ENSZ égisze alatt 36 éve Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol kizárólag a víz kérdésével foglalkoztak. A mostani Világtalálkozó lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről és a szanitációról (szennyvízkezelés) eszmét cseréljen a világ mintegy 100 országából ideérkezett több mint 1200 résztvevő.
Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felszólalásában kiemelte, hogy a víznek közös ügynek kell lennie, nem pedig a háborúskodás forrásának. Bizony érdemes volt odafigyelni az ENSZ főtitkár szavaira, mivel José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. A vízzel kapcsolatos helyzet súlyosságára hívta fel a figyelmet Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója, elmondta, hogy a világon majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, és másfélmilliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az országok együttműködése.
Jóleső érzéssel hallgathattuk, hogy a felszólalók milyen nagyra értékelik Magyarország szerepét a vízügyben tett erőfeszítéseiért. Sven Alkalaj, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára azt mondta, hogy Magyarország tisztában van az országok közötti együttműködés fontosságával a vízügyeket illetően, hiszen csaknem valamennyi felszíni vize a határain túlról érkezik.
A Duna-medence jó példája a kooperációnak, ez csak az érintett országok együttes akaratából valósítható meg. El-Hassan bin Talal, Jordánia hercege példaértékűnek tartja Magyarország szerepét a Visegrádi Négyekben és a Duna Bizottságban. Khaled bin Sultan, Szaud-Arábia hercege elismeréssel szólt Magyarország hatékony vízgazdálkodásáról. A Világtalálkozón résztvevő külföldi szakemberek között örömmel fedezhettük fel, hogy jó néhányan magyar gyökerekkel rendelkeznek, ez azt bizonyítja, hogy a magyar vízügyi szakemberek mindenhol megállják a helyüket a világban. A Víz Világtalálkozón a következő témaköröket tárgyalták plenáris üléseken:
- A tiszta ivóvízhez és alapvető szanitációhoz való egyetemes jog
- Integrált vízgazdálkodás a XXI. században
- A jó vízpolitikai irányítás kihívásai
- Zöld gazdaság a tiszta vízért
- Víz és szanitáció fenntartható
fejlesztési célok finanszírozása
A Budapesti Víz Világtalálkozó üléseivel párhuzamosan tudományos, ifjúsági, civil és üzleti fórumot tartottak, valamint fotópályázatot és filmvetítést is rendeztek. A Világtalálkozó alatt mintegy 40 kiállító mutatkozott be a Millenáris Expo Halljában, a kiállítók között láthattunk jó néhány magyar céget is. A mintaszerűen megrendezett, nagysikerű Budapesti Víz Világtalálkozó végén a résztvevők elfogadták a Budapesti Zárónyilatkozatot, amely ajánlást tesz a kormányok és az ENSZ felé, hogy hozzanak létre egy olyan hatékony mechanizmust, amely az eddigieknél átfogóbb, mérhetőbb és integráltabb keretben foglalkozik a víz és szanitáció kérdésével.
Polgár Zoltán
(2009. 10.11.)