Vadlovak a délibábos Hortobágyon

A kutatások szerint a Hortobágy szikesedése több mint tízezer éve zajló folyamat. Hatására nagy kiterjedésű füves puszta alakult ki, ahol nagyszámú patás állat élt. Ha időben visszamennénk a rézkori Hortobágyra, igen csak elcsodálkoznánk. A nagy, nyílt füves pusztán őstulkot, gímszarvast, vaddisznót, vadlovat és vadszamarat láthatnánk. A nagytestű fűevők vonzották a nagyragadozókat, amelyek nyomában dögevők jártak. A vándorló csordákat farkasok és oroszlánok! tizedelték. A lelegelt területen nagyon sok rovar-, madár- és kisemlős faj talált élőhelyet, olyanok, amelyek csak a rövid füvű területeken képesek megélni.



ÚJBÓL VADLOVAK LEGELNEK A HORTOBÁGYON

Örömteli hír, hogy sok ezer év után újra Przewalski-vadlovak (ejtsd: psevalszki) legelnek a Hortobágyon. Nevét egy orosz tábornokról, Nyikolaj Przewalski-ról kapta, aki 1881-ben elsőként írt erről az állatról. Egykor egész Közép-Ázsiában elterjedt volt ez a faj, de a húsáért és a bőréért folytatott tömeges vadászatok miatt az 1960-as évekre az utolsó természetes élőhelyén, Mongóliában is kipusztult. Szerencsére a müncheni és a prágai állatkertben voltak élő egyedek, ezek biztosították a faj fennmaradását. Az állatkerti egyedekkel 1977-ben szaporító programot indítottak, melynek célja az volt, hogy a faj fennmaradjon és visszatelepítsék eredeti élőhelyére. Ennek köszönhetően 1992-ben 12 vadlovat engedtek szabadon Mongóliában. Nagy örömünkre a mongol vadlovak visszatelepítésében jelentős szerepet játszottak a magyarok. A kulturális és őstörténeti kapcsolatok, a hunokhoz fűződő hagyományok, valamint a mongol és a magyar természeti adottságok közötti hasonlóság miatt volt kézenfekvő a magyar szakemberek bevonása. A mongol Khar-us Nuur Nemzeti Park 1992-ben kérte a WWF Magyarország segítségét, mely során a Kiskunsági Nemzeti Park és a WWF munkatársai felmérték a Khar-us Nuur Nemzeti Park élőhely típusait, a terület növény-és állatvilágát, valamint a veszélyeztető tényezőket, ennek eredményeképpen 2005-re elkészült a mongol Nemzeti Park kezelési terve. Ezalatt az idő alatt hazánk is bekapcsolódott a vadló fajmentő programba, ennek során a Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött programhoz.



AZ ELSŐ VADLÓHÁREM CSŐDÖRE: BRUTUS

A vadlovak élőhelyéül a Pentezug fokozottan védett területét jelölték ki. A Pentezug „A” zónába sorolt természeti övezet, ami azt jelenti, hogy emberi tevékenység által nem, vagy kis mértékben érintett természetes vagy természetközeli terület, melyben a természeti folyamatoknak meghatározó szerepe van. A Pentezug a Hortobágyi Nemzeti Park középső részén található 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel kerítettek körbe. A terület természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen pedig a Sároséri-csatorna képezi, amelyek természetes ivóvízforrást biztosítanak a lovak számára. Erre a területre érkezett 1997 őszén az első vadlóhárem, amely egy csődörből (Brutus) és három kancából (Ashnai, Sima és Monschura) állt. Ezt követően még újabb háremek érkeztek, az állomány pedig fölszaporodott. Napjainkban 210 Przewalski-vadló él a Pentezugban, több mint 300 őstulok társaságában.



AMIT A VADLOVAKRÓL TUDNI ÉRDEMES

Ezek után nézzük meg, hogy mit érdemes tudni a vadlovakról. A vadlovak eredetileg Eurázsia nyílt, füves területeinek lakói voltak, mivel testalkatuk, életmódjuk nagymértékben alkalmazkodott a kemény, száraz feltalajú vidékhez. Páratlan ujjú patások, amelyek gyors és kitartó mozgásra képesek. Bár a házi lovak ősének tekintik, küllemük számos részlete azonban eltér azokétól. Télen 8-10 centiméter vastag bundát növesztenek, ez megvédi őket a pusztai hidegtől. Csapatokban élnek, amelyek egy felnőtt ménből, néhány kancából és csikókból állnak. A csapatokban élő kancákat háremeknek nevezik, melynek vezetője a háremcsődör, aki felelős a hárem biztonságáért. A csapatok egymás között kapcsolatot tartanak fenn, amelyet a táplálék kínálat, az ivóvíz, a ragadozók és élősködők elleni védekezés, valamint a fajfenntartás ősi ösztöne határoz meg. A Pentezug fokozottan védett terület, aki azonban szeretné látni a vadlovakat, az megteheti, ha ellátogat a Hortobágyi Nemzeti Park Malomházi Bemutatóközpontjába. Malomháza –mint a neve is mutatja- a hajdanában itt működő malmokról kapta a nevét.

Egykor a Hortobágy-folyóra telepített malmokban őrölték a búzát, de a Hortobágy-folyó áradásai miatt az 1840-es években lebontották a sokszor felújításra szoruló malmokat. Később pásztorok telepedtek meg itt, juhnyájakat legeltettek a pusztán. A második világháború után Malomházán is megindult a „modernizáció”, a pusztát feltörték és rizsföldeket alakítottak ki, amelyeket csak 2004-ben számoltak föl, azért, hogy helyreállítsák a puszta eredeti világát. A tervek szerint Vadaspark létesítésébe fogtak, de a terv némileg megváltozott, elsősorban olyan fajokat mutatnak be, amelyek egykor itt előfordultak, de mára már sajnos kipusztultak.



HORTOBÁGYI SZAFARI

A Vadasparkban három nagytestű patás fajjal ismerkedhetünk meg: a Przewalski vadlóval, az őstulokkal és a vadszamárral. A ragadozókat –természetesen zárt területen- a farkas és a sakál képviseli. A régmúlt idők madárvilágát idézik a tó partján álldogáló pelikánok. A látogató gyalog vagy saját járművel érkezik a kiindulási pontra, amely a Pusztai Állatpark parkolója. Innen a belépőjegy ellenében a speciálisan kialakított, óránként indított járművel jut el a Vadasparkba. Az útvonalat úgy alakították ki, hogy a résztvevők egy szafari érzését élhessék át. Aki nem jut el a Vadasparkba, annak sem kell lemondania a vadlovak megtekintésétől, mivel a Nemzeti Park mintaterületén a WWF támogatásával több webkamerát szereltek fel. A webkamerák képeit a www.vadlo.hu oldalon tekinthetjük meg, persze, ehhez egy kis szerencse is kell, azaz a vadlovaknak a kamerák látótávolságán belül kell tartózkodniuk. A WWF fajvédelmi munkáját támogathatjuk, ha jelképesen örökbefogadunk egy Przewalski-lovat a www.wwf.hu/vadlo oldalon, ez esetben egy névre szóló oklevelet és egy plüssvadlovat kapunk ajándékba, valamint jó érzéssel tölthet el az a tudat, hogy segítünk megóvni egy különleges és ritka fajt.



Polgár Zoltán
(2009. 08.30.)