Szabadságot a Szabadság-szigetnek!

A csaknem Margitsziget nagyságú, Mohács melletti Szabadság-sziget nemzetközi védettségű terület. A Szabadság-szigetet ölelő mellékág fontos szerepet tölt be a természetben, élővilága gazdagabb, mint a főágé. Ide járnak ívni a halak, zátonyainak pedig jelentős szerepe van a parti kutak vizeinek megtisztításában. Ezek a parti kutak nem csak Mohács ivóvizét biztosítják, hanem a mintegy 40 km-re levő Pécs ivóvíz ellátásához is hozzájárulnak. Nyaranta a vízisportok szerelmesei és a természetbarátok járnak kikapcsolódni a szépséget és nyugalmat árasztó szigetre. Ez az idillikus állapot napjainkra azonban már a múlté, mivel három évtizede folyószabályozási okokból, valamint két, nagy kapacitású ivóvízvezeték elhelyezése miatt kőgátat építettek a mellékágra.

Akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen következményei lesznek a kőgát megépítésének, de mára már tudjuk a szomorú eredményt: - Gyors feliszapolódás történt, a sziget kezdett összenőni a parttal - A pangó vízben halpusztulások történtek. Az alacsony oxigéntartalmú, algás állóvizet kedvelő, behurcolt halfajok elszaporodtak (naphal, törpeharcsa, ezüstkárász), míg az őshonos halfajok (kecsege, selymes durbincs, magyar bucó, halványfoltú küllő) eltűntek az egyre iszaposodó mellékágból - Agresszív, nem őshonos fafajok terjedtek el az ártéri erdőben (amerikai kőris, zöld juhar) - Vízminőségi problémák jelentkeztek a közeli kutakban

A kétségbeejtő helyzet láttán a WWF Magyarország és partnerei úgy határoztak, hogy megállítják ezt a nem kívánatos folyamatot. Szerencsére a Szabadság-sziget része az Európai Unió ökológiai hálózatának (Natura 2000), így lehetőség nyílott arra, hogy a WWF Magyarország uniós pénzügyi forrásokra nyújtson be pályázatot. Az Unió LIFE+ program pénzügyi alapja egymillió euróval járult hozzá az 500 millió forint összköltségű projekthez. A WWF Magyarország eddigi legnagyobb projektjében a szakmai partnerek mellett a civil, a kormányzati és a vállalati szféra is képviselteti magát (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt, Coca-Cola Magyarország, Cargill, Mohács Város Önkormányzata).

Az elérendő célokról Siposs Viktória, a WWF Magyarország projektvezetője a következőket mondta: Szeretnénk, ha a víz újból folyna a mellékágban, a ritka fajok pedig visszatérnének az őshonos ártéri erdőbe. A vízmű parti kútjaiban több víz lesz, emellett a víz minősége is javulni fog. A kitűzött célok eléréséhez iszapkotrást kell végezni, a kikotort mintegy 160 ezer köbméter iszap a Duna főágába kerül. Feltétlenül meg kell említeni, hogy ez a legnagyobb természetvédelmi kotrás, amely a Duna főmedrét érinti. Fontos feladat a kőgátban húzódó 2 darab 63 cm-es átmérőjű vízvezeték folyómeder alá helyezése, ezek után kerülhet sor a kőgát megnyitására, melynek során 3000 köbméter követ kell megmozgatni. Az erdőfelújítás kapcsán, az egész szigeten mentesítjük a tájidegen fajoktól az erdőt.

A kitűzött célok és az elvégzendő munkák ismertetése után Siposs Viktória egy jelentős esemény megtekintésére invitálta az újságírókat. A vízvezeték folyómeder alá helyezése alapvető feltétele a kőgát megnyitásának és a vízáramlás megindulásának. A meder alatti irányított fúrás után, az újságírók jelenlétében kezdték el betolni a 121 és 123 méter hosszú, 63 cm átmérőjű vízvezetéket. A 7 hónapig tartó munkálatok betetőzése 2013-ban a kőgát elbontásakor lesz, ezután a mellékág visszanyeri eredeti funkcióját és átveheti az irányítást a természet ereje. A rehabilitáció következtében ismét megindulhatnak a természetes folyamatok, újból őshonos halpopuláció úszkál majd a vízben, s várhatóan a madárvilág is gyarapodni fog, a vízitúrázók pedig egy 5 állomásból álló part menti tanösvény tábláiról ismerhetik meg a sziget történetét valamint növény-és állatvilágát.

Polgár Zoltán
(2012.10.14.)