XXXII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok

Visegrádot és környékét már az őskorban is lakták emberek. A hadászatilag fontos Dunakanyart a rómaiak Pannónia „Achilles sarkának” tartották, ezért –így Visegrádon is- őrtornyokat emeltek a Duna mellé. A népvándorlás hullámai után az Árpádkorban Visegrádot, mint „civitast” (vármegyét) említik az oklevelek. A XIV. században az Árpádokat felváltó Anjou-dinasztia Visegrádot Magyarország fővárosává tette. Az Anjou Károly Róbert uralkodása alatt, 1335-ben került sor a híres visegrádi hármas királytalálkozóra, Kázmér lengyel király és János cseh király részvételével. Mátyás király uralkodása alatt Visegrád fénykorát élte, ekkor nyerte el pompáját a Királyi Palota. Nagyot ugrunk Mátyás király után időben, napjainkban járunk, az egykori visegrádi hármas találkozó újból aktuális lett, ennek jegyében 25 éve írták alá a Visegrádi Együttműködést.

Július második hétvégéjén harminckettedik alkalommal rendezik meg az 1335-ös hármas királytalálkozónak emléket állító Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. A háromnapos történelmi hagyományőrző és kulturális fesztivál elsősorban a magyar és közép-európai történelemben kiemelkedő 14-15. századot mutatja be egyedülállóan hiteles és hangulatos történelmi környezetben. A rendezvény központi elemét ezúttal is a külön belépőjeggyel látogatható nemzetközi lovagi tornák adják, amelyekre a három nap alatt tizenegy alkalommal került sor. A nézők három, különböző felépítésű, időtartamú műsor közül választhatnak (Kázmér lengyel király lovagi tornája, Károly Róbert magyar király lovagi tornája, János cseh király lovagi tornája). A lovagi tornákat a XIV. századi események eredeti helyszínén, a Királyi Palota lovagi torna pályáján kísérhetik figyelemmel a látogatók. Idén újra a fellépők között találjuk Kassai Lajos lovasíjász világbajnokot, aki a modern kori lovasíjászat megteremtője, de rajta kívül is számos színvonalas produkciót láthat majd a közönség.

A rendezvény törzsprogramját képező lovagi tornák, bajvívó és solymászbemutatók, régi zenei koncertek és kézműves vásár mellett számos újdonság is várja az érdeklődőket. Az idei műsor egyik legérdekesebb kiegészítő programjának ígérkezik a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának reneszánsz konyhai bemutatója, amely a régészet eszköztárának felhasználásával a középkorban élt emberek étkezési kultúráját mutatja be. A hajdanán Mátyás király konyhájául szolgáló helyiségben tartott középkori „főzőshow” keretében szakavatott régészek készítik majd el az ételeket korabeli konyhai eszközök segítségével, hiteles forrásból származó, több száz éves receptúrák felhasználásával. Cseke László, a Pro Visegrád Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője a főzőshow kapcsán megjegyezte, hogy „a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok ma már nem csupán egy történelmi időket felelevenítő hagyományőrző fesztivál, hanem egy sokoldalú, nemzetközi kulturális és szabadidős rendezvény, amely az összes érzékszerv számára megtapasztalhatóvá teszi a 600 évvel ezelőtti élet számos aspektusát.”

A Királyi Borudvar pénteken és szombaton a napi nyitva tartás mellett esti koncertekkel várja vendégeit a palota alsó fogadóudvarán; pénteken és szombaton éjjel két óráig, vasárnap pedig este hét óráig. A látogatók megkóstolhatják a történelmi Magyarország legkiválóbb borait és együtt lakomázhatnak a királyokkal. A Királyi Palota és a Fő utca környékén kirakodó vásár és középkori mesterségek bemutatója lesz látható, a vásári forgatagban pedig utcazenészek, komédiások és középkori életképek szórakoztatják a nagyérdeműt.

A koncertek, tánc- és bábbemutatók, vásári komédiák, valamint a Királyi Palota és a Salamon-torony kiállításai, a gyönyörű díszkutak, a hercegi lakosztály, a Királyi Borudvar és a hozzá kapcsolódó programok, valamint a kézműves vásár az idei évtől bevezetett napi belépővel tekinthetők meg. A belépés a rendezvény területére 14 éves kor alatt ingyenes, 14 éves kor felett 1000 Ft/nap. A jegyeket és bérleteket online, vagy a helyszínen lehet megvásárolni. Az ország egyik legegyedibb szabadtéri kulturális programja nemzetközi szinten is fontos szerepet tölt be a középkori hagyományőrzéssel foglalkozó csoportok életében. A több száz magyarországi szereplő mellett a külföldi, valamint a határon túli, magyarlakta területekről érkező fellépők száma is évről-évre nő: Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból, Szerbiából, Szlovéniából, Ausztriából, Erdélyből és Oroszországból érkeznek hagyományőrző csoportok. Az évente 30-50.000 látogatót vonzó fesztivál 2009-ben felvételt nyert a Történelmi Játékok Nemzetközi Szövetségébe, valamint 2015-ben EFFE Label (Europe for Festivals, Festivals for Europe) minősítést kapott.





Polgár Zoltán
(2016.06.29.)