Egy reformkori polihisztor csillagász: Nagy Károly

Aki részt vett 2003-ban az első Csabdi teljesítménytúrán, az bizonyára emlékszik rá, hogy a bicskei Batthyány kastélyból kiindulva, az első ellenőrzőpont a „Hegyi kastély”-nál volt. A Hegyi kastélynál egy romjaiban is csodálatos mauzóleum és egy szintén romos, nyolcszögalapú csillagvizsgáló torony fogadta a turistákat. Az itinerből megtudhattuk, hogy egykor itt volt Nagy Károly csillagvizsgálója.



RÉV-KOMÁROMBÓL INDULT

De ki is volt Nagy Károly? Nagy Károly 1797 dec. 6.-án született Rév-Komáromban. Szülei jómódú magyar polgárok voltak, akik nagy gondot fordítottak gyerekeik iskoláztatására. A művelt polgárcsalád és a Jókai műveiből ismert komáromi nagypolgári miliő biztosította Nagy Károly számára a modern világkép kialakulását. A Pozsonyi Gimnáziumban Nagy Károly a kötelező tantárgyakon túl a francia, latin és a német nyelvet is elsajátította, sőt Huszár Benő neves orientalista professzor segítségével az arab nyelvet is megtanulta. A Pozsonyi Gimnázium után özvegy édesanyja a Bécsi Műegyetemre íratta, kémia szakra. 1824-ben szerezte meg gyógyszerészi oklevelét „doctor chemiae” címmel. Nagy Károly érdeklődési köre ezután fokozatosan kiszélesedett a matematika, fizika, közgazdaságtan és legfőképpen a csillagászat irányába. Csillagászati irányultságára nagy befolyással volt Josef Johann Littrow, aki a budai Gellérthegyi Csillagászati Intézet vezetője volt, majd később a Bécsi Egyetemi Csillagászati obszervatóriumának igazgatója lett. Fizetés nélküli gyakornokként két évet töltött a Littrow vezette Bécsi Csillagvizsgálóban, ahol életre szóló barátság alakult ki közte és mestere között. Végül is azért kellett búcsút inteni az obszervatóriumnak, mivel keresettel járó munka után kellett néznie. Szerencsére jól kamatoztatta közgazdasági ismereteit, így hamar rendbe tette gróf Károlyi Lajos zavaros pénzügyi helyzetét, mindezt oly sikerrel tette, hogy a gróf apósa, Kaunitz herceg is rábízta gazdasági ügyeinek intézését. Kaunitz hercegnek köszönhető, hogy Nagy Károly 1830-ban eljutott Párizsba, ahol barátságot kötött Francois Arago-val, a Párizsi obszervatórium igazgatójával.



AZ AMERIKAI ELNÖKKEL BARANGOLTA BE AZ ÚJVILÁGOT

Az ifjú tudóst Jacques Lafitte francia miniszterelnök is pártfogásába vette, ajánlásával Amerikába utazhatott, ahol 1832-33-ban Andrew Jackson amerikai elnök kíséretében barangolhatta be az „Újvilágot”.

Nagy Károly nem feledkezett meg szeretett hazájáról sem, az 1830-ban megalakult Magyar Tudós Társaság szervezett keretet biztosított nemzetépítő terveihez. Munkája elismeréséül 1832-ben levelező taggá, majd 1836-ban rendes taggá választották. Nagy Károly több tanulmányában is szorgalmazta az egységes mértékrendszer bevezetésének szükségességét, már 1839-ben az Athenaeumban megjelentetett egy cikket „A magyarországi mértékek” címmel. Az elgondolást tett követte, 1844-ben Párizsban járt, ahol saját költségén vásárolt méter, kilogramm és liter etalont, mely etalonok platinából készültek Henry P. Gambey párizsi ékszerész műhelyében. Nagy Károly halála után az etalonok az Akadémia tulajdonába kerültek. 1874-ben Magyarországon is bevezették a méterrendszert, ettől kezdve a Nagy Károly-féle ősmértékek hivatalos hitelesítő etalonokká váltak. A Tudós Társaság segítségével Nagy Károly több, nagy jelentőségű matematikai könyvet jelentetett meg, fontos feladatának tekintette a matematikai műveltséget egyszerű emberek körében is elterjeszteni, ennek érdekében íródott a Kis számító 1837-ben és a Kis geometria 1838-ban. Nagy Károly baráti kapcsolatot ápolt a kor szellemi kiválóságaival, így például Vörösmartyval, Kölcseyvel, Kossuth Lajossal.



INGYENES FÖLDTEKE AZ ISKOLÁKNAK

1842-ben Nagy Károly munkatársa lesz a Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlapnak, ahol a szociális eszmékkel foglalkozó írásai „Csendes” álnév alatt jelentek meg. Pénzügyi jellegű írásait is közli a Pesti Hírlap, az „Adóalap” című cikkében például így ír: „A magyar fizetni nem-szeretés valóságos nemzeti betegség ’s minden előmenetnek határozott gátlója és ellensége.” Sorait mai szemmel olvasva azt mondhatjuk, hogy nincs új a Nap alatt…Nagy Károly rendkívüli módon tisztelte Széchenyit, aki viszont távolságot tartott vele szemben reformtörekvései és Kossuthhal való barátsága miatt. Lassanként belefáradt a közéleti csatározásokba és életének hátralevő részét kizárólag tudományos munkájának kívánta szentelni.

Tervének megvalósításában segítségére volt gróf Batthyány Kázmérral való barátsága. A gróf anyagi áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy megvalósulhasson Nagy régen dédelgetett terve: magyar nyelvű feliratokkal ellátott ég –és földteke megalkotása. 1840-ben több mint 100 magyar település iskolája kapott ingyenesen földtekét, s még ebben az évben elkészült az égteke is, amelyen közel 1600 csillagot fedezhetünk fel. (A Nagy Károly által tervezett föld-és égteke 1-1 példánya ma az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának tulajdonában van).



MEGVALÓSUL A NAGY ÁLOM

1847-ben gróf Batthyány Kázmér bicskei birtokán uradalmi igazgatói állást kapott, az így szerzett jövedelemből vásárolta meg a bicskei Galagonyás dombon levő birtokot, hogy munkásságának megkoronázásaként itt építse fel saját csillagvizsgálóját. A Bicske melletti birtokon csillagászati épületeket építetett Pollack Mihály tervei szerint. Az épület egy nagy központi műszerteremből és két kupolából állt. Felépítésre került egy harmadik torony is, melynek forgatható fedele volt. A Hegyi kastély ekkor már valószínűleg állt, a mauzóleumot tragikus hirtelenséggel elhunyt testvére számára építette. Műszereit már 1847-ben beszerezte, amelyek a kor legmagasabb színvonalát képviselő tudományos eszközök voltak. Érdekesség, hogy az eszközök között találunk egy Daguerre-féle készüléket is, ez lett volna az első fényképezőgép, amelyet a csillagászat szolgálatába állítottak volna. Sajnos a politikai események nem engedték meg, hogy a felépült Bicskei Csillagvizsgálóban tudományos munkát végezzenek, az 1848-49-es szabadságharc félbeszakította a megkezdett munkát. Nagy Károlyt a szabadságharc leverése után eszméi miatt meghurcolták, majd szabadon engedése után önkéntes száműzetésbe ment először Bécsbe, majd Párizsba. Birtokát a rajta levő épületekkel felajánlotta a magyar államnak, ezután a műszereket az ország különböző intézményei kapták meg. Nagy Károly mindenkitől elhagyatva 1868 márc. 2.-án halt meg. Sírhelyén sem maradhatott sokáig, mert amikor Bismarck porosz katonái feldúlták Párizst, a temetőt sem kímélték, a temetővel együtt Nagy Károly sírja is eltűnt. Ha a teste nem is nyugodhat békében, a neve legalább felkerült az égre.



NAGYKÁROLY KISBOLYGÓ A NAPRENDSZERBEN

A Nemzetközi Csillagászati Unió 2010. szeptember 24.-én hivatalosan is bejelentette, hogy az addig 2003RJ8-nak nevezett, 115059-es számú kisbolygót Nagy Károly magyar csillagászról nevezi el. Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára által felfedezett kisbolygó neve ezentúl: 115059 Nagykároly. A kisbolygó 5,2 év alatt kerüli meg a Napot, a Naptól való közepes távolsága kb. 432 millió kilométer. A rövid kitérő után kövessük nyomon, hogyan alakult a Galagonyásban levő Csillagda sorsa. A birtokot 1864-ben egy pesti gyáros vette meg, aki a Csillagdát darálómalommá alakítatta át. Az épületek sorsát az első világháború pecsételte meg, köveit a környékbeliek építkezésre használták. A Galagonyás-dombon fekvő birtok ma a bicskei önkormányzat tulajdonában van. A csillagvizsgáló romjai valamint a Pollack Mihály által tervezett mauzóleum műemléki védettséget élvez. A Hegyi kastélyt hiába keressük, a második világháború alatt elhordták, manapság csak néhány bucka emlékezet falaira.



LÁTOGATÁS BICSKÉN

A siralmas állapot ellenére mégis érdemes felkeresni a romokat. Kirándulásunkat a bicskei Batthyány kastély látogatásával kezdjük. A nagyméretű barokk kastélyt gróf Batthyány Lajos, Magyarország utolsó nemzeti nádora építette 1754-55 között. Az eredetileg Hild József által tervezett, 64 helyiségből álló kastélyt később koraklasszicista stílusban átalakították. Az 1848-as szabadságharc alatt az épületben volt az osztrák parancsnokok főhadiszállása. A jó állapotú kastély 1929 óta gyermekotthon, az épület sajnos csak kívülről tekinthető meg. A 11 hektáros kastélypark az ország egyik első angolparkja volt, szerencsére mind a mai napig kellemes sétát tehetünk a terebélyes fák között. A kastélytól a Galagonyás-dombon levő egykori Csillagda felé vesszük az irányt. Ha a kastélytól kijövünk, úgy a Mány felé tartó utat kövessük. Az M1-es autópálya hídja alatt áthaladva rövidesen a Galagonyás erdő széléhez érünk, itt a sorompónál feltűnik a piros L jelzés, ami bevisz a mauzóleumhoz és a csillagvizsgáló romos tornyához. A gesztenyefasor és a mauzóleum klasszicista oszlopai a régmúlt szép időkre emlékeztetnek, de sajnos észre kell vennünk a folyamatos pusztulás jeleit.

Az elvadult környezet miatt javasolható kullancsirtó használata, valamint hosszú szárú nadrág viselete a burjánzó csalán miatt. A romos épületek megtekintése után a piros L jelzés kivisz a mányi műúthoz, éppen a fővárosba vivő buszjárat Hegyi kastély megállójához. Ha valaki végig jelzett turistaúton kívánja elérni a Galagonyást, az megteheti úgy, hogy Bicske-alsó vasútállomástól a sárga sáv turistajelzést követve éri el az M1-es autópálya hídját, majd áthaladva alatta nem fordul balra, hanem Mány felé indulva érkezik a piros L jelzéshez.



Polgár Zoltán
(2011.06.25.)