Vantara Gyula és Fazekas Sándor







A Csabai kolbász hungarikum







Sári Rétesház







Teri néni receptje alapján készül a rétes







Akác tanya







Elkészült a sárgarépás zsemle







Ízelítő a Hungarikum bolt választékából


Kezdő oldalra

vissza

A magyar Országgyűlés 2012. április 2-án fogadta el A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Törvényt, amely 2012. július 1-jétől hatályos. Fő cél a magyar nemzeti értékek, és ezen belül a hungarikumok összegyűjtése, védelme és támogatása. A magyar nemzeti érték a magyar kultúrához, a hagyományokhoz kötődő különleges szellemi, anyagi, természeti érték vagy termék, amely a magyarságra jellemző és közismert. A magyar nemzeti értékek összegyűjtésével és rendszerezésével jön létre a Magyar Értéktár. A Magyar Értéktárból egyedi értékelés alapján a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat. A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

A hungarikumok listája folyamatosan bővül, 2013. szeptember 25-én a Csabai kolbász lett hungarikum. Már 1934-ben a termelők kérésére védjeggyel védte a Csabai kolbászt Békéscsaba önkormányzata, valamint támogatta a piacra jutásukat. A Csabai kolbászt egyedi, harmonikus kolbászíz jellemzi, más kolbászoktól eltérően paprikával gazdagon fűszerezett és nem tartalmaz borsot. A Csabai kolbászról elkészült Magyarország első kolbászkatalógusa, amelyben 14 kistermelő mutatja be termékét. A kézműves Csabai kolbászkatalógus bemutatására 2013. október 1.-én a Parlamentben került sor, ahol a bemutatót megtisztelte jelenlétével Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter, Vantara Gyula Békéscsaba polgármestere és Hanó Miklós Békéscsaba alpolgármestere. A Csabai kolbász jelentőségét találóan Fazekas Sándor foglalta össze: Több, mint termék, több mint hungarikum, ez egy életérzés, életforma.

A hungarikumok a nemzeti értékek csúcsát jelentik, ide a Magyar Értéktárból lehet fölkerülni. A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési értéktárak adják, ahová a bekerülést bárki kezdeményezheti, innen lehet tovább lépni a Magyar Értéktárba. Méltán számít települési értéknek a Dabas –Sári Rétesházban készített rétes, amelyet a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége meghívására kóstolhattak meg az újságírók. Dabas-Sáriban a mai napig a szlovák nemzetiségi nyelv a köznapi beszédben is használatos. A Dabas-Sári Szlovákok Egyesülete működteti a Sári Rétesházat, mely a gasztronómiai különlegességnek számító sári rétest állítja elő.


A sári rétes sikerére jellemző, hogy az augusztusi rétesnapon jó két óra alatt elfogyott az a közel hatezer rétes, amelyet a réteskészítő csapat Teri néni és Évike receptje alapján készített. Dabas másik helyi értéktárba illő terméke Homoki Iván mézpásztor mézei és mézbora. Az 1991-ben alakult Homoki Családi Méhészet több mint egy évtizedig a méhek által termelt hasznot teljes egészében visszaforgatták a méhészetbe, melynek gyümölcse most kezd beérni. A különlegességnek számító, dédapa receptúrája alapján készült mézbornak semmi köze a szőlőhöz, alkoholtartalmát a méz erjedése adja. A dabasi Palermo cukrászda kézműves csokoládékülönlegességeivel vívta ki a helyiek elismerését.

Dabasról a közeli Újlengyelre látogatunk, ahol az Akác-tanyán megismerkedhetünk a finn-magyar ízekkel, amelyek felfoghatók egyfajta „hungarikum-finnikum”-nak is. A magyar-finn házaspár, Mucsi Katalin és Eero Paakola és barátaik olyan különleges ínyencségekkel szolgálnak, mint a füstölt lazac, füstölt pulyka és füstölt oldalas, mindezt szaunában elkészítve. Gasztronómiai ritkaságnak számít a kemencében sütött sárgarépás meleg zsemlye is. Az Akác-tanyán ismerkedhettünk meg a Hungarikum Bolt termékeivel, amelyek között találhatunk magyar különlegességnek számító bort (pl. tokaji szamorodni, szekszárdi kadarka, villányi kékfrankos) és pálinkát (pl. kajszi pálinka, törköly pálinka). A bőséges lekvár kínálatban felfedezhetjük a tradicionálisnak számító kajszibarack lekvárt, és az erdő gyümölcseiből készült csipkebogyó lekvárt, kökény lekvárt. Mézekből is széles a választék, a hársfavirágméz és a selyemfűméz kóstolásra csábítja az édesszájúakat. Az édességek között olyan igazi magyar specialitásokat találunk, mint például a mézeskalács huszár, vagy a Liszt Ferenc évfordulóra készített Tokaji Aszú Bonbon.



Polgár Zoltán
(2013.10.8.)


Kezdő oldalra

vissza