A dunaföldvári Beszédes József híd

A Duna első hídját a Kárpát-medencei szakaszon, Visegrád környékén építették Kr.e. 2070 körül. A sodrott kötélhíd egyik felét a Salamon torony helyén álló sziklákhoz rögzítették, a másik felét pedig a túlparton mesterségesen összehordott dombhoz. Ez a híd évszázadokon keresztül szolgálta a Dunakanyarban élő emberek mindennapjait. Az egykori híd ma már csak a legendákban él, nem úgy, mint a Kalocsánál megépített római híd, melynek a keletkezési idejét és tervezőjének nevét is ismerjük. Kr.e. 10 körül a rómaiak meghódították Pannóniát, a kereskedelem és a hadviselés megkövetelte egy fahíd építését Kalocsánál. A földrajztudós Sztrabon megörökítette a hídépítés történetét, mely szerint a Kr.e. 7-ben épített fahidat két és fél nap alatt készítették el. A 8,5 méter széles, fapallókból, döngölt földből készült útpályát hídjármok tartották. A krónika megemlíti, hogy az építést vezető tervező neve Marcus Caius Simeon volt. A hídon nem sokáig döngtek a római légionáriusok léptei, mivel a felépítést követően 14 hónap múlva a Pannoniába betörő barbár törzsek felgyújtották.

Sokkal tovább szolgálta a rómaiakat az a kőhíd, amelyet Kr.u. 84-87 között Domitianus császár parancsára építettek a komáromi erődnél. Ez az építkezés már igazi mérnöki munka volt, a tervezéshez felhasználták a híres római építész, Vitruvius „Tíz könyv az építészetről” című munkáját. A híd akvadutusz volt, azaz olyan híd, amely egyben vízvezeték is. A nagy mennyiségű kő beépítéshez speciális fadarukat és csigasorokat használtak. A hidat nem a barbár törzsek, hanem Hadrianus császár romboltatta le, elvágva ezáltal a be-betörő barbárok útvonalát. Állítólag az elbontott kövekből a később felépített komáromi erőd falaiba is jutott. A Római Birodalom bukását követően alig épült kőhíd Európában. Fontos kivételt jelentett az óbudai Hajógyári szigetet a Duna mindkét partjával összekötő híd, amelyet 1115-ben szentelt fel Könyves Kálmán, akit nyugodtan nevezhetünk akár Hídépítő Kálmánnak is. A hidat I. Fülöp francia királyról nevezték el, de valószínűbb, hogy egy Fülöp nevű kiváló hídépítőmesterről kapta a nevét. A tizenhat lyukú hidat 1356-ban rombolták le a Nagy Lajos ellen lázadó főurak, akiket erre a prágai kőhidat építtető IV. Károly német-római császár biztatott fel. Az eddig leírtakról túl sok bizonyíték nincs, de az tény, hogy gróf Széchenyi István 1832. február 14.-én megalapította a Hídegyletet, melynek eredményeképpen 1849. november 20.-án felavatták a Duna gyöngyszemének számító, ma is álló Lánchidat.

Arról viszont kevés adat van, hogy a Hídegylet a Lánchíddal párhuzamosan, Dunaföldvártól öt kilométernyire délre felépítette a világ első kábel függőhídját. A dunaföldvári kábel függőhidat 1849. október 15.-én adták át. Sajnos ennek a hídnak az volt a hibája, hogy a szerkezete nem volt merev, nem úgy, mint a mai gerendatartókkal merevített függőhidaknak. Ennek tudható be, hogy 1852 decemberében egy erős szélvihar a hidat leszakította. Az újabb dunaföldvári híd felépítéséig 1928-ig kellett várni, ekkor már nagyon égetővé vált az Alföld és a Dunántúl összekötése. A híd építési körülményeiről pontos adatok állnak rendelkezésünkre. Az 1560,55 folyamkilométernél található híd 1928-30-ig épült. Az 518 méter hosszú, 10,9 méter széles hidat 2620 tonna acélszerkezet tartotta. Feljegyezték a híd építési költségét is, a hatmillió kétszázezer pengő akkoriban jelentős összegnek számított. A híd építésénél felhasználták a kor modern technikáját, mivel a teherbíró agyagréteg a Duna helyi 0 vízszintje alatt 16,5 méter mélyen volt, ezért az alapozást sűrített levegő segítségével, keszon süllyesztéssel végezték. A hídfők és a pillérek betontömbjét mészkő burkolat fedte. A híd szerkezete nagyszilárdságú szilícium acélból készült, melynek anyagát a diósgyőri vasműben állították elő. A hídelemeket először a MÁVAG budapesti telepén állították össze, majd szétszerelve uszályokon szállították a helyszínre. A hídon közúti és vasúti forgalom is volt, de ezek a híd mindkét végétől különváltak egymástól.

A hidat 1944 novemberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a pusztulás akkora volt, hogy a híd javítása szóba sem jöhetett, a hídmaradványokat csak rendkívül nehéz körülmények között tudták kiemelni a folyóból. Az új híd építésére 1948-51 között került sor, kialakítása nagyon hasonló a felrobbantott hídéhoz, a vasszerkezet azonban hengerelt karbonacélból készült, gyártása javarészt a Győri Vagongyárban történt. A szerelést a MÁVAG szerelőrészlege végezte, a munkálatokhoz szerelődarukat használtak. A híd az idők folyamán elhasználódott, ezért 2001-ben a hidat felújították. A teljes pályaszerkezeti cserén átesett hídon megszűnt a vasúti forgalom, helyette irányonként 1-1 forgalmi sávot alakítottak ki, s a gyalogút mellett kerékpárút is kialakításra került. A hidat ekkor nevezték el a Dunaföldváron eltemetett Beszédes Józsefről. Beszédes József (1787-1852) vízépítő mérnök volt, nevéhez fűződik többek között a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása.

Kiemelkedő munkája volt a Duna Baja és Báta közötti szakaszának szabályozása, az árvízvédelmi töltések építése 120 ezer hold földterület ármentesítését biztosította a Sárközben. Beszédes vasúti mérnökként is működött valamint sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. S ha már Beszédes Józsefről szóltunk, feltétlenül szólni kell a dunaföldvári hidakat tervező kiváló hídmérnökökről. Az 1928-ban épült dunaföldvári hidat dr.Kossalka János (1872-1944) tervezte, aki a szegedi hídon végzett statikai munkájának elismeréseképpen megkapta Magyarország második műszaki doktori címét. Kossalka nem csak tervezett, műegyetemi professzorként hídépítő mérnökök százainak adta át szakmai tudását.

Kossalka János tervezőcsoportjában dolgozott Sávoly Pál (1893-1968), aki a felrobbantott dunaföldvári hidat újra tervezte. Sávoly Pál derekasan kivette részét a hidak újjáépítésénél, így például nevéhez fűződik a bajai, a komáromi, a fővárosi Petőfi-híd, az Árpád-híd és az újpesti vasúti Duna-híd tervezése. A Széchenyi Lánchíd újjáépítésnek tervezéséért 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Élete főműve az 1964-ben átadott Erzsébet-híd volt, amiért méltán kapott Állami-díjat. Hogy miért írtam a hidak tervezőiről? Azért, mert a magyar hídépítő mérnökök régen és ma is hazánk kiemelkedő szellemi értékét képviselték és képviselik, sajnálatos módon manapság közel sem kapnak olyan elismerést, amilyen megilletné őket…

A dunaföldvári híd látványához napjainkban is hozzátartozik a Duna fölötti magaslaton emelkedő Csonka-torony. Dunaföldváron már a bronzkori ember is megtelepedett, mivel a hely a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi utak csomópontjában fekszik, emléküket a Kálvária domb földvára őrzi. A rómaiak számára is fontos volt ez a hely, az akkori Annamatia 400 éven keresztül a Római Birodalom határa (limes) volt. Az Árpádkorban II. Béla 1135-ben bencés apátságot alapított, melynek ma már a nyomai sem láthatók. Az apátság mellett álló várból csak a támpillérekkel megerősített gótikus Csonka-torony maradt meg. Szulejmán szultán a mohácsi csata után itt fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük Buda kulcsait átvegye. A törökök által Jur Hisszaritnak nevezett település a budai szandzsákhoz tartozott, várában több száz főnyi katonaság állomásozott.

Járt itt Evlia Cselebi, a híres török utazó is, aki dicséri a toronyból nyíló kilátást: Dzsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő négyszögletes, erős építkezésű szép torony van, mely kilátóhely lévén onnan az összes síkságok meglátszanak. Az erődítmény a kuruc korban is jelentős szerepet játszott, a váltakozó hadiszerencse folytán hol a kurucok, hol pedig a labancok ültek benne. Nem volt ez másként az 1848-49-es szabadságharc idején, hol a magyar, hol pedig a császári zászló lengett a tornyon. Ezután börtönként használták a tornyot, napjainkban állandó régészeti és fegyverkiállítás látható benne. A kiállítás megtekintése után felsétálhatunk a legfelső emeletre, ahol megszemlélhetjük a török utazó által dicsért panorámát, s láthatunk olyan dolgot is, amelyet Evlia Cselebi nem láthatott: a dunaföldvári hidat. A városka ódon hangulatú utcáin sétálva jó néhány műemléket és látnivalót kereshetünk fel (római katolikus templom, Szentháromság szobor, ferences rendház és templom, Rókus kápolna, Kálvária, pincesor, Beszédes József szobra, Magyar László emlékműve). A látnivalók megtekintésén kívül érdemes kipróbálni a híd lábánál levő strand-és gyógyfürdőt, majd a közeli Halászcsárdában megkóstolni a környék egyik legjobb halászlevét.



Polgár Zoltán
(2010.02.01.)