100 éves a gödöllői HÉV

100 esztendővel ezelőtt, pontosabban 1911. november 25.-ére elkészült a HÉV gödöllői vonalának utolsó szakasza, amely Gödöllő MÁV állomásig vezetett. Az előzményekhez vissza kell mennünk az 1800-as évek végéhez, amikor a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) elkezdte a Budapest-Cinkota helyi érdekű vasút kiépítését, amelyet szakaszonként adtak át az utazóközönségnek. 1888. június 20.-án került sor az első 10,3 km hosszú szakasz átadására, a szerelvény a Keleti pályaudvar mellől indult és Rákosfalva érintésével Cinkotáig ment. Az első vonatokat gőzmozdonyok vontatták, a villamos üzemmód csak 1911 áprilisában váltotta fel a gőzmasinákat. A második szakasz megnyitása 1900. augusztus 28.-án zajlott le, amikor Cinkotáról kiindulva Csömörön és Kistarcsán keresztül Kerepesig hosszabbították meg a vonalat.



ÉPÜL A KEREPES-GÖDÖLLŐ KÖZÖTTI SZAKASZ

Hátra volt még a Kerepes-Gödöllő szakasz építése, amelyhez 1910 januárjában kezdett hozzá 1500 munkás. Nem is a földmunkák jelentették az igazán nagy munkát, hanem az alapépítmények elkészítése Gödöllő belterületén, mivel a töltés az Erzsébet-parkból egy jelentős területet elvett, a Ferenc József teret pedig kettészelte, ami miatt rengeteg fát kellett kivágni. Akkoriban (meg még most is) sokan sérelmezték, hogy a HÉV sínpárja kettészeli a várost, elvágva a központot a kastélytól és az egyetemtől. A kialakult helyzetet Móricz Zsigmond fogalmazta meg, mely szerint, ha a kastély kapuját este bezárják, két Gödöllő van Magyarországon…Az elkezdett HÉV építés meglehetősen gyorsan haladt, az első vonat 1910. november elején haladt át az új gödöllői sínpályán. A szerelvény egy gőzmozdonyból és egy személykocsiból állt, amelyet a következő időben számos tehervonat követett, ezekkel szállították az építkezéshez felhasznált köveket, talpfákat, vasoszlopokat és más építőanyagokat. 1911 áprilisában a menetrendszerű közlekedés Cinkotáig áttért villamos üzemmódra, majd ez év októberében már Gödöllőig jártak a villamos próbakocsik. A harmadik, 12,8 km hosszú szakaszt 1911. november 25.-én adták át a forgalomnak, amely Kerepes ideiglenes végállomástól Gödöllő MÁV állomásig vezetett.

A vonalhosszabbítással egyidőben megépült Cinkota és Kistarcsa között egy új vonalszakasz, amely már nem érintette Csömör állomását, ezáltal a vonal 6,2 km-el rövidebb lett. Az utasok örültek a változásnak, mivel ez számukra jelentős menetidő csökkenést jelentett, a Csömörre vezető vonalszakasz pedig szárnyvonallá vált.



AZ ÜNNEPÉLYES ÁTADÁS

A korabeli tudósítások beszámoltak az 1911. november 25.-én történt ünnepélyes átadásról, megemlítik, hogy a megnyitáson részt vett a Kereskedelmi Minisztérium képviselője, Pestvármegye részéről a tiszteletbeli főjegyzők, a BKVT vezérigazgatója és a közúti vasút főigazgatója. Természetesen jelen volt az átadáson Széll Árpád főmérnök is, aki a vasút zseniális tervezője volt. Az első vonat 9 órakor indult Budapestről és 10 órára ért Cinkotára, ahol felszálltak a közbeeső községek küldöttei. A vonat 11 órakor érkezett Gödöllőre, ahol felvették a hivatalos jegyzőkönyvet és a vasutat megnyitottnak nyilvánították. A bizottság ezután visszatért a fővárosba, ahol a Pannónia szálló különtermében fényes banketten ünnepelte az eseményt. Másnap megindult a közlekedés a Budapest-Kerepes-Gödöllő vonalon, a menetidő a Keleti pályaudvartól Gödöllőig 65 perc volt. Naponta 17 vonatpár közlekedett reggel 5-től este 11 óráig, óránként egy-egy szerelvény. Persze, a HÉV mindennapjai nem voltak problémamentesek, voltak, akik a kocsik állapotát kifogásolták, voltak, akik a kocsik fűtését és világítását, de legtöbben a menetrenddel nem voltak kibékülve, mivel az első vonat Gödöllőről csak 6 óra 40-re ért a budapesti végállomásra. Mások a késő esti „színházi vonatokat” hiányolták, de sokkal többeket érintett a MÁV és a HÉV menetrendjének összehangolatlansága. A gödöllői szakasszal szinte egyidőben épült ki a nagyiccei szárnyvonal is, amely Rákosszentmihályon hurkot téve indult vissza. Ebből kiágazva, 1913-ban készült el újabb szárnyvonal, amely bekötötte a hálózatba a Rákosokat, Újpestet és Angyalföldet. A II. világháború után ezek a szárnyvonalak megszűntek, míg a gödöllői vonallal kapcsolatban magasba szárnyaló tervek születtek.

Az 1950-es években tervek készültek a HÉV és az építendő metró közös állomására a Népstadionnál, erre manapság csak a Puskás Ferenc Stadion állomáson levő 4 sínpár emlékeztet. 1970. április 3.-án átadták a metró Deák tér és az Örs vezér közötti szakaszát, ekkor a Keleti pályaudvari végállomás átkerült az Örs vezér térre.



KÖZLEKEDÉSI UNIKUM AZ „ANGOLOS KÖZLEKEDÉS”

Tervekben ma sincs hiány, elképzelések szerint a mai HÉV vonal és az M 2 metróvonal összekötésre kerülhet a térszín alatt, így megszűnne a mai kényszerű átszállás a két vonal között, vagyis a Déli pályaudvartól Gödöllőig lehetne utazni átszállás nélkül. Ezzel együtt valószínűleg megszűnne egy közlekedéstörténeti unikum is, mivel a gödöllői HÉV érdekessége, hogy mind a mai napig „balra tarts” közlekedési irány szerint haladnak a szerelvények. A gödöllői HÉV és az M 2 metróvonal összekötésén túl tervbe vettek egy új, Rákoskeresztúrt elérő szárnyvonal kiépítésének lehetőségét is. De egyelőre maradjunk napjainknál, 2011. november 25.-én délelőtt –csak úgy, mint 100 esztendeje- kigördült egy HÉV szerelvény az Örs vezér térről, amely először Cinkotán állt meg, majd a következő megállója a Gödöllő Szabadság-téri állomás volt, ahol Gödöllő Város Önkormányzata és a Gödöllői Érdekvédő Egyesület emléktáblát avatott a városnak jelentős fejlődést hozó közlekedés 100 éves fennállásának alkalmából. A retro HÉV szerelvény végállomása a gödöllői MÁV állomásnál volt. A szerelvényen utazók a most felújított Királyi Váróban rendezett időszaki kiállításon a gödöllői HÉV történetével ismerkedhettek meg. A nagyközönség számára is látogatható kiállítás 2011. év végéig volt megtekinthető.



A GÖDÖLLŐI HÉV A TURISTÁKAT IS SZOLGÁLJA

A kiállításra betérő bakancsos turisták sok érdekességet és hasznos információkat tudhattak meg a korabeli írásokból, többek között azt is, hogy a gödöllői HÉV-et a gyalogos turisták kedvéért is építették, hogy minél könnyebben bejárhassák a gödöllői „Alpeseket”. A jubileumi évforduló alkalmával a BKV nem feledkezett meg a nagyközönségről sem, november 26.-án retroszerelvényeket indított Cinkotára.

A Cinkota HÉV Kocsiszín és Járműjavítóban tartott nyílt nap alkalmából szakmai vezetéssel egybekötött kocsiszín látogatáson vehetett részt a szép számban megjelenő érdeklődő közönség. A járműkiállítást különösen a kisgyerekekkel érkezők élvezték, mivel fel lehetett mászni a Hóseprőre, a „Tigris” és a „Bobo” mozdonyra, s végig lehetett járni az Aradon 1904-ben gyártott fapados kocsit, amiben látható volt egy fatüzeléses kályha is.



Polgár Zoltán
(2011.12.01.)