Két keréken és gyalogosan a Duna Borrégióban

A Duna Borrégiót a Csongrádi borvidék, a Hajós-Bajai borvidék és a Kunsági borvidék alkotja. Az Alföldön ősidők óta megterem a szőlő, de az alföldi szőlőtermesztés első felvirágzása a XV. századra tehető, amikor a török elől menekülő rácok magukkal hozták fejlett szőlő-és borkultúrájukat és kedvenc szőlőfajukat, a kadarkát. A második felvirágozás 1745-ben jött el, amikor a jelzálog kifizetése után a területen élő kunok visszanyerték szabadságukat és földjeiket, a szabad emberekké váló jobbágyok tanyájának szerves tartozéka lett a szőlőültetvény. A harmadik felvirágozás a Monarchia idejére tehető, amikor a Monarchia belső piaca nagy mennyiségű bort vásárolt fel, ehhez hozzájárult az a szerencsés tény, hogy a homoktalajon nem okozott jelentős kárt a filoxéra járvány. A negyedik felvirágozás napjainkban is tart, mely annak tudható be, hogy a szőlőültetvények magánkézbe kerültek, ennek kapcsán tudatos fajta telepítésekkel, gépesítéssel, világszínvonalú borászati üzemek kialakításával kiváló minőségű borokat készítenek.

Ezúttal a Kunsági borvidékre látogatunk, mégpedig a Szabadszállás – Soltszentimre – Kiskőrös – Soltvadkert – Izsák borúton kerekezünk jó 80 kilométert. Természetesen a borkóstolást mellőznünk kell, ha kerékpárra ülünk, de a borászatokban kedvező áron vásárolt borokat otthon elfogyaszthatjuk, nosztalgiázva a Duna Borrégióban tett túránkra. Mit kínál a túránk? Kiváló zamatú alföldi borokat, ízletes, a tájegységre jellemző ételeket, remek vizű gyógyfürdőt és természetes tavat, látnivalókat, melynek során több tájházat és egyéb érdekességet nézhetünk meg, s nem utolsó sorban szemet gyönyörködtető tájban való gyaloglást a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Ennyi bevezető után keljünk hát útra, utunk kiindulási állomása Szabadszállás, ahonnan már 1380-ban szállítottak bort Nagy Lajos király udvarába. A vasútállomás mellett találjuk a Duna Borrégió egyik reprezentáns borászatát, a Birkás pincészetet, amely a tradicionális borászatot képviseli. A Birkás pincészettől rövid sétával vagy kerekezéssel jutunk el a város fő terére, a Kálvin térre, ahol az ország első emeletes városházájának látványa fogad. Mellette találjuk a Helytörténeti Gyűjteményt, amely a helyi kultúra és a hagyományok tárgyi emlékeit mutatja be.

A szabadszállásiak szentül meg vannak győződve arról, hogy Petőfi Sándor Szabadszálláson született, a költő Szabadszálláshoz kötődő életének kiállított dokumentumai is ezt sugallják. A Helytörténeti Gyűjtemény melletti gyógyszertár a szabadszállási születésű Rozsnyai Mátyás nevét viseli, aki az íztelen kinin feltalálójaként világhírnevet szerzett. Ugyanitt megtudhatjuk, hogy a szintén helyi születésű Rozsnyai Pál 1848-ban huszárfőhadnagy, majd később a mezőváros főbírája volt. Még egy Rozsnyairól is említést kell tennünk, Prielle Kornélia színművésznő élete alkonyán Rozsnyai Kálmánhoz ment feleségül. A Kálvin térről a Mars térre megyünk, ahol a Kun Tájházban megtekinthetjük a népi élet tárgyi eszközeit, valamint megkóstolhatjuk a kemencében sült lángost, mely hagyományos módon készült.

Szabadszállás határában találjuk azt a csőszházat, amely egykor József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdona volt. A költő gyerekkorában sokszor megfordult itt, a szép napokra emlékezve írta a „Dörmögő” című versét, amelyben a különc, hallgatag nagypapa képe fedezhető fel:

„Avas szalonnán élt, mint az idő.
Telt-mult naponta, sárgán görbülő;
szalmát számolt, vagy nézte az eget,
A csillagokba szíve zizegett.”

Ezekkel a szép sorokkal búcsúzunk Szabadszállástól, kerékpárra pattanunk, és Soltszentimre felé vesszük az irányt, ahol egykor Szent Imre herceg egykori uradalma volt. Mi sem természetesebb, hogy az itt található pincészet Szent Imre nevét viseli, melynek hungaricum bora a kövidinka. Soltszentimrén föltétlenül nézzük meg a határában található Csonka-tornyot, amely egy Árpád-kori templom romja. Soltszentimréről utunk Kiskőrösre vezet, mégpedig lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor szülőházához. Az 1780-as években épült háromosztatú, vert falú, nádfedeles szülőház 1880 óta tekinthető meg belülről, ekkor nyitotta meg Jókai Mór „Üdvözlégy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad” szavakkal.

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum azóta sok átalakításon ment keresztül, mai formájában 1997 szilvesztere óta látható. Az egykori hajlékban láthatók a Petőfi család által használt tárgyak, az almárium és az ágy. A szobában őrzik a kereszteléskor használt keresztelési kancsót. A szülőház melletti szoborparkban Petőfi verseinek külföldi fordítóinak szobrait és az Aradi Vértanúk emlékfalát nézhetjük meg. A kiskőrösi Szlovák Tájház jellegzetes alföldi parasztházban kapott helyet, amely a szlovák színhagyományokat tükrözi, azaz az ajtókat, ablakokat, a „faltövét” gálickékre, más néven „tótkékre” festették. Az országban egyedülálló kiállítás a kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény, itt őrzik Józsi, a „Robog az úthenger” nagysikerű tévéfilm főszereplőjének 1949-ben készült úthengerét.

Az alföldi borok tárházából természetesen Kiskőrös sem maradhat ki, a Borok Háza a kiskőrösi bor impozáns bemutatóhelye. A teljesítménytúrázók jól ismerik a kiskőrösi István Borházat, mivel az évente megrendezésre kerülő Petőfi Sándor Teljesítménytúra egyik ellenőrzőpontja az István Borház, ahol egy jó pohár borral vendégelik meg a túrázókat. Az István Borház zászlós bora a „Júlia csókja” nevet viseli, utalva Petőfi feleségére, Szendrey Júliára. Elfáradtunk az utazásban és a borozgatásban? Irány a Kiskőrösi Strand és Gyógyfürdő, ahol Európa egyik legjobb összetételű 53 fokos gyógyvize található. Aki a természetes vizeket kedveli, annak ajánlható a soltvadkerti Vadkerti-tó, vagy ahogy erre nevezik, a Büdös-tó. Kiskőrösről kerékpárút vezet a fürdőzésre és horgászatra kiválóan alkalmas a hetvenhektáros Vadkerti-tóhoz, amely mellett kempinget is találunk.

Soltvadkerten kiváló minőségű borokat kóstolhatunk, ha felkeressük a Font pincét vagy a Frittmann testvérek borászatát. Az alföldi borok minőségére jellemző, hogy Frittmann János a 2007-es Év Borásza lett. De gondoljunk azokra is, akik nem kedvelik a bort, azoknak a Korona cukrászda ajánlható, ahol a finom sütemények mellett közel –nem tévedés- 100 fagylalt közül választhatunk. Soltvadkertről Izsák felé igyekszünk, ahol lerakjuk kerékpárjainkat és túracipőt húzunk, s irány a Kolon-tó.

Az izsáki vasútállomástól induló 35 km hosszúságú sárga sáv turistajelzésre csatlakozunk, amely Soltszentimrén keresztül Kiskőrösre vezet, miközben érinti a Kolon-tavat. A Kolon-tó a vizes élőhelyek védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó terület, s mint ilyen, a Föld legértékesebb vizes területei között tartják számon. A Kolon-tó a Duna egyik oldalágának lefűződésével keletkezett úgy 10 ezer évvel ezelőtt. Az utóbbi évszázadban erőteljes táj átalakítások történtek, de a víz visszatartásának köszönhetően ma hatalmas összefüggő nádas, láprétek, mocsárrétek váltják egymást, ahol rendkívül gazdag növény-és állatvilág talál életteret. A sárga jelzésű turistaútról két tanösvény is leágazik, az egyik a 3,5 km hosszú Aqua Colun tanösvény (az 1055-ös tihanyi Alapítólevélben szerepel ilyen néven a Kolon-tó), amely ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát. A 2 km-es Poszáta tanösvény a nádas élővilágáról, valamint a nádgazdálkodás szerepéről, hagyományairól ad információt.

Izsákon van az ország egyetlen Pálinka Múzeuma, ahol megismerhetjük a magyar pálinkafőzés hagyományait. A helyszínen megkóstolhatjuk a különféle ízű gyümölcspálinkákat, amelyeket a vidék napsugara érlelt zamatossá. Izsák nem csak a Kolon-tóról, hanem borairól is ismert, mivel a Sárfehér szőlő hazája. A Sárfehér szőlő Csontváry Kosztka László (a híres festőművész testvére) által termesztésbe vont, a világon egyedül csak Izsák térségében termesztett fajta, a hungaricumok között is egyedülálló. A belőle készült bor egyedi, speciális íz világgal rendelkezik. Már 1936 szeptemberében megrendezték az „Izsáki Sárfehér Napok”-at, amikor filléres vonat hozta a vendégeket, akiket az állomáson magyar ruhás lányok szőlővel és lágy kenyérrel fogadtak. Azóta többször került megrendezésre az esemény, 1986-tól három évenként rendszeresen van „Sárfehér Nap”. Különleges minőségű a Helibor kft. Arany Sárfehér bora, a védett eredetű Arany Sárfehérből készült száraz pezsgő pedig határainkon túl is keresett termék.

A Sárfehér bornak meg kell ágyazni, erre kiváló étel a Sárfehér falatok, melynek receptjét az izsáki Vino restaurant jóvoltából az alábbiakban adom közre: Nyársra felhúzott szűzérméket sütünk lassan, roston fokhagymával, majd zöldborsóval, kockára vágott zsenge csirkemájjal, dinsztelt zöldpaprikával és paradicsommal készített ragouval körítjük. Zamatokban gazdag, szaftos étek, mellyben megtalálható minden, mi a konyhában finom lehet.

A Sárfehér falatokhoz hasonlóan jó megalapozást kínál az izsáki Garabonciás kft. érett kecskesajtja, amely nem csak a Sárfehérnek, hanem az itt termett vörös boroknak is ízletes kísérő étele lehet. Jó étvágyat a finom falatokhoz és kedves egészségükre az utána ivott Sárfehérhez!


Információ:

www.dunaborregio-borut.hu

www.szabadszallasvaros.hu

www.kiskoros.hu

www.knp.hu

www.izsak.hu

www.soltszentimre.hu



Polgár Zoltán
(2009. 08.30.)