Több idő jut a borászkodásra

Örömhír, hogy jelentősen csökkenhetnek a kis borászatok adminisztrációs terhei a jövedéki törvény változásával és a kisüzemi bortermelői regiszter bevezetésével. Az idén márciusig kellett eldönteniük a borászoknak, hogy milyen formában folytatják tevékenységüket, 56 százalékuk választotta a kisüzemi termelői státuszt- mondta Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdálkodásért felelős államtitkára október 20.-án, a monori hegyközség Csúzi Családi Pincészetben tartott sajtótájékoztatón. A változást a gazdák már az idei szüretkor érezhetik, hiszen az új rendszerben ugyanúgy dolgozhatnak, mint eddig, csupán a papírmunkájuk lesz kevesebb. Az eddigi adminisztrációs terheiken könnyíthet a kisüzemi bortermelői regiszter, amely a hagyományos pincekönyvet váltja fel. Czerván György Monoron beszélt az idei szüretről is. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár elemzésében elmondta, világszerte gyenge évet zárnak a bortermelők. Hozzátette: idehaza sem voltak ideálisak a feltételek a termeléshez, de a magyar szakemberek átlagos mennyiséget és jó minőséget várnak.

Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, hogy az eddig mindenki által használt pincekönyv számos olyan adat megadására kötelezett minden termelőt, amelyek eltérő súllyal jelennek meg az egyes üzemméretű borászatoknál. Szemléletes példa, hogy egy pincekönyv több száz oldalt tartalmaz, összesen nyolc folyamattípust kell benne rögzíteni, akár tíz különböző rovat kitöltésével. A kisüzemi bortermelői regiszter a pincekönyvnél sokkal kevesebb rovatot tartalmaz, mindössze néhány oldal. Az egyszerűsített rendszer könnyebben betartható, regisztert bárki segítség nélkül is ki tudja tölteni. A kisüzemi bortermelői regiszter dokumentációja három részből áll: nyilvántartó lap, borkimérés nyilvántartás, tárolóedény nyilvántartás. Feltétele még a kisüzemi regiszter választásának, hogy a borász 1000 hektoliter bornál kevesebbet készítsen, és nem szerezhet be külföldről bort (viszont szállíthat). Ez az adminisztrációs rendszer hasonlít az osztrák rendszerhez.

A változásokról szóló előadások Monoron, a Csúzi Családi Pincészetben hangzottak el. Csúziék hagyományos családi gazdaságként végzik munkájukat. Három és fél hektáron foglalkoznak szőlőműveléssel, 0,3 hektáron pedig almatermeléssel, aminek végeredménye az almaecet, az ízletes almalekvár és a különlegességnek számító almasajt. Csúzi Szabolcs, a gazdaság vezetője elmondta, a kisüzemi bortermelő státusz, valamint a hozzá kapcsolódó kisüzemi borregiszter nagy segítség számukra, mert így több idő jut a valós munkára, a kötelező adminisztráció helyett. Hozzátette: a változás több fiatal kedvét is meghozhatja a borászkodáshoz.




Polgár Zoltán
(2017.10.23.)