II. Rákóczi Ferenc és a Tokaji borvidék

A Tokaj-hegyalján élő emberek szerint környezetüket a jó Isten szőlő-és bortermő helynek teremtette. Világszerte ritka az olyan vidék, ahol a táj és az ember sok évszázados kapcsolatrendszere ma is tovább él. Tokaj történelmi borvidék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, nagyobb részt a Zempléni hegységben található. A Zempléni-hegység a Kárpátok legfiatalabb nyúlványa, a kárpáti flóra és fauna peremvidéke. Ott ahol a Zempléni-hegység a síkvidékbe simul, ott találjuk a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas, jó fekvésű, napsütötte enyhe lejtőkkel rendelkező Tokaji borvidék kultúrtájat.


II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKÉV

A magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította. Az emlékév 2019. július 4-től 2020. szeptember 17-ig tart, mivel 1704. július 4.-én választották II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé, aztán 1705. szeptember 17.-én Erdélyország és Magyarország vezérlő fejedelmévé nevezték ki. Az emlékév jelmondata megegyezik a Rákóczi szabadságharc jelmondatával: Cum Deo Pro Patria et Libertate, azaz Istennel a hazáért és a szabadságért! II. Rákóczi Ferenc alakja és élete ma is követendő példa a Kárpát-medence magyarsága és más népei számára.


II. RÁKÓCZI FERENC ÉS A TOKAJI BORVIDÉK

II.Rákóczi Ferenc és a Tokaji borvidék elválaszhatatlan egymástól. A Fejedelem Tokaj hegyvidéki birtokainak legértékesebb kincse a Tokaji aszú volt. A Tokaji aszú nem csak pénzt hozott a szabadságharc folytatására, hanem kapcsolatokat is ápolt. A különleges ajándék hozzájárult XIV. Lajos francia király és Nagy Péter orosz cár szimpátiájához, így lett a tokaji bor a királyok bora és a borok királya. Az orosz cárok 1737 és 1798 között borvásárló kolóniát tartottak fenn Tokajban, feladatuk az volt, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű bor eljusson a cárok udvarába. Az 1737-es esztendő jelentős évszám Tokaj-hegyalja életében, ekkor VI. Károly német-római császár titkos rendelete (a világon elsőként) zárt borvidékké nyilvánította a területet. A másik jeles évszámra ezután 265 esztendőt kellett várni, 2002-ben a Tokaj-hegyalja történelmi borvidék a Világörökség kultúrtáj, kulturális örökség kategóriájának része lett. Napjainkban II. Rákóczi Ferenc nevét Sárospatakon és Tokajban borospince őrzi.


SÁROSPATAKI RÁKÓCZI PINCE

A sárospataki Rákóczi várkastélyhoz közeli Rákóczi Pince a Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb és legszebb pincéje, amely a XVI. század óta a vár és a vidék főurainak tulajdona volt. Az egykori tulajdonosok között találjuk I. Miksa királyt, Lorántffy Mihályt, I. Rákóczi Györgyöt és II. Rákóczi Ferencet, majd a Rákóczi szabadságharc bukása után osztrák hercegek a tulajdonosok, érdekesség, hogy 1950-ig! Windischgraetz herceg tulajdona volt.
A pince másik történelmi nevezetessége a Rákóczi szalonnasütő, ahol valószínűsíthetően a Rákóczi család kóstolta borait. A Rákóczi Pince falát is beborítja a Cladosporium Cellare nemespenész bársonyos felülete, ami a tokaji pincék egyedi sajátossága. A pince 900 darab szerednyei hordó befogadására alkalmas, ezekben a hordókban érlelődnek a kiváló minőségű szamorodnik és aszúborok. Meg kell említeni, hogy a hordók anyagát a helyi erdők adják (kocsánytalan tölgy), a világörökségi felvételnél ezt is figyelembe vették.


TOKAJI RÁKÓCZI PINCE

Tokaj városka főterén találjuk a Rákóczi Pincét, melynek lovagtermében az országgyűlés 1526-ban Szapolyai Jánost királlyá választotta. A Rákóczi Pince napjainkban nyitott kapukkal várja a látogatókat, a lovagteremben egyszerre kétszáz vendég is kóstolhatja a kiváló tokaji borokat, s emellett a borvidék borrendje is itt tartja ceremóniáit. A Rákóczi Pince előtti Bacchus-kút hozzájárul a tér egyedi hangulatához. A környéken sok, jórészt évszázados borospincéket találunk.

Polgár Zoltán
(2020.07.12.)